DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Csak reagálni szeretnék néhány kérdésre. Úgy gondolom, hogy K. Csontos Miklós képviselõ úr felszólalása téves úton jár, mert ez a törvényjavaslat nem errõl szól, nem ezekkel a problémákkal foglalkozik, amelyeket õ most felvetett.
Elõször szeretném hangsúlyozni, hogy nem családjogi jellegû a mostani törvényjavaslat - polgári jogi jellegû. A polgári törvénykönyvön belül szabályozza ezt a kérdést. Tehát gyerekelhelyezési problémák fel sem vetõdhetnek, hiszen ez más törvényre tartozó kérdéskör.
Azt is szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza az egykori három T két T-jét - tehát sem a tûrést, sem a támogatást -, de nyilván a harmadikat, a tiltást sem. Itt tényleges helyzet szabályozását kísérli meg a törvényhozó, és remélhetõleg ez a kísérlet eredménnyel fog járni.
Szeretném hangsúlyozni a következõ félreértést is: ez nem juttat elõnyökhöz senkit. Egy tényleges helyzetnek a következményeit illeszti be a magyar jogrendbe, egy eddig szabályozatlanul hagyott területet a törvényesség keretein belül rendezni kíván. Éppen ezért szó nincs arról, hogy ez egy átgondolatlan javaslat lenne, és eléggé nehéz lenne mélypontról beszélni egy olyan, a polgári törvénykönyvet érintõ rendelkezésnél, amelynek az elõterjesztését nemcsak az Alkotmánybíróság döntése, hanem az Európa Parlament is tulajdonképpen megkívánta.
Éppen ezért azt szeretném kérni K. Csontos Miklós képviselõ úrtól, hogy a törvényjavaslat eredeti értelmének megfelelõen foglaljon állást ebben a kérdésben. Nem érdemes - akár a nyilvánosság elõtt is - másról beszélni, mint ami elénk van terjesztve. Tudomásul kell vennünk azt, hogy ilyen kapcsolatok eddig is léteztek; nem megtûrten léteztek - léteztek a törvény keretein kívül. Most mindössze arról van szó, hogy a törvény ezeket rendezni fogja.
Még egy kérdésrõl szeretnék beszélni: ez nem elõnyöket biztosít, hátrányokat is biztosít az érintetteknek, és ez nagyon fontos. Az általános vitában a felszólalásomban próbáltam erre hivatkozni: például az összeférhetetlenségi szabályok bevezetése ezeknél a kapcsolatoknál igenis hátrányokat jelent nekik. Tehát az, hogy pro és kontra egyaránt a jogrendszerbe illesztjük ezt a kapcsolatot, ez sem pozitív, sem negatív megoldást nem jelent az õ szempontjukból, sem családjogilag, sem politikailag, sem társadalmilag. Egészen egyszerûen egy tényleges helyzetnek a jogi szabályozását kívánjuk most elvégezni.
Ezért nagyon kérek mindenkit, hogy errõl a törvényjavaslatról a nyilvánosság elõtt nem érdemes úgy beszélni, hogy a javaslatot nem ismerõk esetleg úgy gondolják, hogy itt esetleg a családi jogviszonyokba kívánunk beleavatkozni. Szó nincs errõl: létezõ viszonynak a hiányzó jogi szabályozását kívánjuk megoldani. Köszönöm szépen.