DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Selmeczi Gabriella képviselõ asszony feltett egy kérdést, amelyre választ vár. Ajánlhatnám ugyan neki, hogy olvassa el gondosan a háttéranyagokat, és akkor választ kap a kérdésére, de miután az állampolgár is hallotta az állítását és a kérdését, úgy gondolom, talán jó rá válaszolni.
A miniszter úr az expozéjában elmondta, hogy mindenfajta nyugdíjreformnak alapvetõ, megmásíthatatlan elõfeltétele és alapelve, hogy akik nyugdíjban vannak, azok nyugdíja, ellátása nem változhat, nem romolhat, azt nem vizsgáljuk felül és nem lehet kétséges a kifizetése. Ezek után természetesen minden olyan rendszer, amely a jelenleg viszonylag magas járulékokat vagy csökkenti, vagy más típusú rendszerbe megtakarításként fekteti be, jogosan veti fel a kérdést: akkor a maradék járulék elegendõ-e az ellátások finanszírozására? Minden egyes számítás - és errõl majd bizonyára beszélni fog a pénzügyminiszter úr - eddig arra irányult, hogy megnézzük, mekkora a járulékmérték, és milyen korosztályok esetében vonható ki úgy a rendszerbõl, hogy az az évi folyó kifzetéseknél ne okozzon problémát, hogy az állam költségvetésbõl, adókból, ezeknek a befektetéseknek a hasznából, más egyéb hozzájárulásokból, a járulékalap szélesítésébõl, a járulékfizetõk körének bõvítésébõl, a járulékeltagadás csökkentésébõl ezeket a hiányokat pótolni tudja. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ez egyszerûen elképesztõ!) Nem Pusztai képviselõ asszonnyal beszélgetek, hanem egy másik képviselõtársamnak válaszoltam volna, és ezzel be is fejezem a mondanivalómat, hiszen ez a kérdés benne van ugyan a nyugdíjreformban, ennek azonban számtalan változata, válasza van, és azt gondolom, azt ajánlom: ezek közül válasszuk majd ki a legkevésbé kockázatosat! Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)