DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék egy kicsit bekapcsolódni ebbe a forráshiány-vitába. Úgy érzem, ez nem kapott eddig elég figyelmet. Való igaz, hogy ha egy tõkefedezeti rendszert, részrendszert elindítunk, akkor keletkezik egy hiány. Ha azonban azt az eredeti elgondolást - amely, illõ tisztelettel, nem is a Fideszé, nem is az önkormányzaté, hanem az elõzõ parlamenté -, hogy legyen egy nemzeti alapnyugdíj vagy állampolgári nyugdíj, ha ezt akarjuk megvalósítani az elsõ pillérként - én egyébként, egyetértve a Fidesszel ezt tartom jónak és támogatom -, ehhez is forrás kell!
Az hangzott el Csehák képviselõ asszony szájából, hogy nagyon sok változat van, és keressük, melyik lenne az ideális. Attól félek, hogy ha azokat keressük, azokat választjuk ki - például a járulékalap-szélesítést -, amelyek egyáltalán a járulékterhek valamilyen indirekt növelését jelentik, akkor a társadalom ugyanazon rétegére helyezzük a terheket, amely azt jelenleg is hordja két szempontból: a béradók meg a személyi jövedelemadó dolgában.
(12.30)
Tehát a képviselõ asszony által fölsorolt sok minden változat közül én bizony javasolom, hogy a kormány abba az irányba mozduljon el, ami a fogyasztási adókat próbálja forrásként fölhasználni. Egyszerûen azért, mert például ebben befizetõként megjelennek azok a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó nem katonák, hanem külföldiek, akik harmincvalahány-millióan lépnek be az országba, és vásárlásaik - szolgáltatásvásárlásaik és egyéb vásárlásaik - folytán áfafizetõkké válnak. Ez egy olyan pótlólagos forrás, amelynek a bekapcsolása adott esetben a rendszer stabilitására jobb hatású, mintha a járulékok dolgában próbálunk elõbbre lépni - amelyeket csökkenteni kellene. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP padsoraiban.)