SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. A munkaügyi miniszter úr azt mondta, hogy a korhatár 62 évre növelését el kell fogadni még akkor is, hogyha a munkaerõpiacra ez nem lesz igen jó hatással. Én szeretném öntõl megkérdezni, hogy készített-e a minisztérium valamiféle anyagot arra nézve, hogy a korhatár-növekedés milyen hatással fog járni a munkaerõpiacra és a foglalkoztatás-politikára, hogy szándékozik-e a miniszter úr a nyugdíjreformmal párhuzamosan intézkedéseket foganatosítani a munkaerõpiac, illetve a foglalkoztatás-politika hatékonyságának növelése érdekében.
Ön azt mondta, hogy véleménye szerint a fiataloknál nem fog problémát okozni a munkaerõpiacnál és a foglalkoztatásnál a korhatár emelése, ez inkább az idõsebb korosztályoknál jelent problémát. Én azért aggódom, hogy mi lesz a fiatalokkal és mi lesz a fiatalok munkanélküliségével.
Itt a mai vitanap folyamán már kétszer hallottunk a fiatalokról szólni, hogy nem fog nekik nagy problémát jelenteni ez a bizonyos nyugdíjreform, sõt ha jól emlékszem, akkor Csehák képviselõtársam olyat is mondott, hogy kalandvágyból fognak a fiatalok belevágni ebbe a bizonyos tõkefedezeti rendszerbe és kalandvágyból fogják kipróbálni ezt a rendszert. Én azért bizton nem állítanám ezt, tehát nem bagatellizálnám azt a problémát, vajon mi fog történni a fiatal korosztállyal, a 20-30 évesekkel. Az igaz, hogy az önök kormányzása alatt nagy kaland az élet. Hasonlítani tudnám, mondjuk, Amerika meghódításához, azzal a különbséggel, hogy amikor kalandvágyból odamentek az emberek, akkor ahhoz nagy reményeket fûztek, hogy ott kincseket találnak. Ellenben Magyarországon lehet, hogy kalandvágy van, de még a reménye sincs meg annak, hogy itt valamit találjunk, aranyat vagy olajat. Tehát alapvetõen más a helyzet.
Köszönöm szépen, lejárt a két perc. Tehát visszatérve az alapproblémára: a munkaügyi miniszter urat szeretném megkérdezni, hogy mit szándékozik tenni a nyugdíjreformmal kapcsolatban. (Szórványos taps a jobb oldalon.)