DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A most tárgyalandó törvényjavaslat igen rövid, kis terjedelmû. Mint ahogy expozéjában miniszter úr is utalt arra, egy bizonyos kiegészítésre van szükség, amely a korábbi alaptörvény módosításakor maradt el. Ebbõl viszont levonható az a következtetés, hogy az alaptörvény annak idején való módosításakor nem történt meg teljes alapossággal e törvénynek a kiegészítése.
Magának a módosításnak az a lényege - mint ahogy az expozéban is elhangzott -, hogy a megyei, megyei jogú városi, fõvárosi és fõvárosi kerületi önkormányzó képviselõ-testület részére rendelkezést ír majd elõ, miszerint köteles könyvvizsgálót megidézni, továbbá a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerûsített tartalmú, a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni.
A képviselõ-testület e rendelkezés hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül köteles szakmai szempontok szerint pályázatot kiírni, azt elbírálni, a polgármester pedig köteles a könyvvizsgáló számára megbízást kiadni. Az önkormányzati törvény értelmében a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül döntést hozni az önkormányzati költségvetés kérdésében nem lehet a fenti önkormányzatok vonatkozásában. Erre az önkormányzat érdekében is szükség van.
Az alábbiakra adhat választ a képviselõ-testületnek a könyvvizsgáló jelentése: a gazdálkodás biztonságára, a felvehetõ hitelállomány nagyságának, éves visszafizetésének objektív megítélésére, a bevételek reális számbavételének ellenõrzésére, az önkormányzat fizetési kötelezettségeinek és kintlévõségeinek nyilvántartásba vételére és annak gazdálkodásához való beszámítására, szabad pénzeszközök jogszabályszerû hasznosításának kérdésére. A leírtak azonban nem jelentik azt, hogy a képviselõ-testületnek ezt a jelentést el kell fogadnia, de mindenképpen meg kell ismernie. A könyvvizsgálói javaslattal ellentétesen is dönthet a képviselõ-testület, de ez már a saját felelõsségét alapozhatja meg.
Az Alkotmánybíróság ismert határozatában kifogásolta és hiányolta, hogy az önkormányzatok könyvvizsgálatának bevezetésérõl szóló törvény nem rendelkezik arról, mi történik, ha a könyvvizsgáló a megbízási szerzõdésben meghatározott idõre nem készíti el a jelentését, és így a képviselõ-testületi döntés hiányában nincs költségvetési rendelete ezen önkormányzatoknak. A költségvetési rendelet nélkül nincs érvényes költségvetés sem, és ennek következtében felfüggesztésre kerül a normatív támogatások havi 1/13 részének folyósítása. Ezek a következmények voltak azok, amelyek okként vezettek jelen tervezet becsatolására.
Lényegében ezt a nemkívánatos állapotot kívánja megszüntetni a törvényjavaslat azzal, hogy egyrészt 60 napos határidõvel pályázatot ír ki az önkormányzat képviselõ-testülete, és a pályázat elnyerését követõen megbízási szerzõdésben rögzíti a könyvvizsgáló részére az elkészítési határidõt. Másrészt ha a könyvvizsgáló a vállalt határidõre elõreláthatóan nem tudja a feladatát elvégezni, akkor a javaslat lehetõséget ad újabb pályázat kiírására és új könyvvizsgáló megbízására az adott ügyben. Harmadrészt a javaslat tartalmazza azokat a jogi garanciákat, amelyek a könyvvizsgáló által - annak hibájából - el nem végzett munkát szankcionálják. Ennek megfelelõen az önkormányzat mentesül a finanszírozással kapcsolatos joghátrányok alól.
Ezen rövid, nyúlfarknyi elõterjesztésben végre egyszer megfogalmazódik a felelõsség kérdése is, amely a korábbi törvényalkotás során eléggé ellaposodottan jelent meg.
A könyvvizsgálói jelentés elkészülésének két fõ tényezõje van. Az egyik: az önkormányzat minden adatszolgáltatásra, iratokba való betekintésre a megfelelõ határidõt biztosította a könyvvizsgáló számára a jelentés elkészítéséhez. A másik: hogy a képviselõ-testület azt a költségvetési törvény által meghatározott idõpontig tárgyalni tudja, és annak teljes ismeretében dönthessen. Azok az önkormányzatok viszont nem mentesülnek a költségvetési törvényben meghatározott szankciók alól, amelyekre csak könyvvizsgálói felülvizsgálat vonatkozik, és éves költségvetésük elfogadását nem teljesítik, vagy azt késve fogadják el. Ezeknél az önkormányzatoknál csak az éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradvány, eredménykimutatás könyvvizsgáló általi felülvizsgálata vonatkozik.
(16.40)
Mondhatom, hogy e törvényjavaslat, az alaptörvény ilyen irányú kiegészítése, a könyvvizsgálói intézmény mûködésének pontosításával az önkormányzatok költségvetésének egyik fontos biztosítékát jelenti. Az önkormányzatok csõdhelyzetének megítélésénél, elbírálásánál is nagyban lehet támaszkodni majdan a könyvvizsgálói jelentés tartalmára.
Az önhibájukon kívül ilyen helyzetbe került önkormányzatok eladósodásának megelõzését segítheti ezen módosítás, különösen tisztázatlan, célok meghatározása nélküli beruházások beindítása esetében. A szakmai szempontok érvényesítésére is ad lehetõséget a könyvvizsgáló szakvéleménye, illetve az ezen intézményre vonatkozó kiegészítés.
A kötelezõ feladatok mellett az önkormányzati törvény nyilvánvalóan jelentõs feladatokat ró az önkormányzatokra a településfejlesztés, a környezetvédelem és egyéb infrastrukturális beruházások vonatkozásában. Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott feladatot képességük, tehetségük, a települések elvárása szerint valósíthatják meg. Ezen feladatok szolgálatának, jobb és hatékonyabb megvalósításának lehetõségét biztosíthatja a jelen törvénymódosítás is, illetve annak gyakorlati felhasználásának jobbá tételére való irányulása.
A könyvvizsgáló megbízatása során olyan összegezõ jelentést köteles elkészíteni, amely a pazarló gazdálkodást kiszûri az ellentmondásaival együtt, tehát prevenciót, megelõzést is szolgálnia kell ezen jelentésnek. A mind szûkösebb központi források jobb és odafigyelõbb gazdálkodást kívánnak meg az önkormányzatoktól. A szakértõi véleménynek az elõkészítettsége, a paraméterek valódisága az eltérõ adottságok mellett kell hogy szolgálják, elõsegítsék az önkormányzatok mûködési feltételeinek biztosítását.
Nagyon sok önkormányzat azért került nehéz helyzetbe, mert nem tudták felmérni anyagi erejük ésszerû felhasználását. Ennek ellenére meg kell azért mondani, hogy az önkormányzatok egy része az ellehetetlenülés elõtt áll, másrészrõl azonban alapvetõ problémáik vannak a mûködési feltételek biztosítása tekintetében. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni és csupán egy ilyen rövid tartamú szakmai kérdés közbeiktatásával, törvénybe iktatásával lezárni.
Az önkormányzatok ellenõrzése korábban nem történt meg folyamatosan. Nyilvánvalóan minden államnak szüksége van arra, hogy az általa költségvetésbõl biztosított összegek fölhasználását bármilyen mûködési feltételek biztosításra ellenõrizze, de az ellenõrzésnek az egyik jó területe, ha a könyvvizsgáló jelentésében már egy helyesebb irányt szab meg az önkormányzati testület döntése elé.
Köszönöm szépen. (Taps.)