DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársak! Elõzõ képviselõtársam már beszélt errõl a kérdésrõl, és mivel olyan rendkívüli súlyú és jelentõségû az ügy, kénytelenek vagyunk többször is elmondani ebben a Házban.
Amikor a társadalombiztosítás költségvetését tervezte és nyújtotta be a kormány, már több alkalommal elmondtuk, hogy a 215 milliárd forint nem tartalmazza, nem tartalmazhatja, még leépítések árán sem, annak az emelésnek a fedezetét, amelyet önök akkor ígértek, ígérgettek: 27 százalékos bért és 19 százalékos, úgymond, dologi emelést.
Megállapodást kötöttek ennek a mértékérõl, annak ellenére, hogy nagyon józan és tiszta érvek szóltak az ellen, hogy ez teljesíthetõ. A megállapodásban nem az szerepelt, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kórház teljesítményétõl függõen lesz béremelés. Most pedig azt halljuk, hogy azért nem kapta meg a kórházak jelentõs része a megfelelõ összeget, mert a januári teljesítménye nem felelt meg annak, amit számolni lehetne. A megállapodásban az szerepelt, hogy lesz 27 százalékos béremelés, és bár kétségtelen tény, hogy nem úgy szólt, hogy minden egyes egészségügyi dolgozó megkapja ezt a béremelést; de a "minden egyes egészségügyi dolgozó" és a kórházak 50 százaléka között azért van egy hatalmas nagy különbség!
A kórházak 50 százaléka nem kapta meg a 24 százalékos átlagot, képviselõtársaim! Nem arról van szó, hogy egyes intézményekben egyes embereknek nem emelkedik a fizetése, hanem arról, hogy a kórházak 50 százalékában átlagosan nincs meg a 24 százalék; van, ahol csak 10, és ez nagyon nagy különbség és rendkívül súlyos felelõsség, képviselõtársaim!
A megállapodás megkötésének pillanatában már tudni lehetett, hogy ez a 27 és 19 százalék - aminek átlaga 24 - csak azokban a kórházakban teremti meg a fedezetet, ahol a bérkiadás és az egyéb kiadások aránya 60-40 százalék; abban a kórházban, ahol nem, ott a 24 százalék nem teremti meg a béremelés fedezetét. Elõre kiszámítható volt, képviselõtársaim, a kormány mégis erre kötött szerzõdést. Jó néhány intézményben többek közt ezért sincs meg a béremelés fedezete.
A megállapodás nem feltételes volt, és a miniszterelnök úr ezt a megállapodást aláírta, annak ellenére, hogy elõre kiszámíthatóan tudni lehetett, hogy nem teljesíthetõ. Nem az elsõ eset, képviselõtársaim! Mi már a családipótlék-emelés idején megmondtuk, hogy ebbõl az adminisztratív megoldásból nem lesz annyi megtakarítás, önök nem hitték el; most a Pénzügyminisztérium mondja, hogy jaj, nem gondoltuk, hogy ilyen kevés megtakarítás lesz. Talán néha oda kellene figyelni az ellenzék érveire is...
És még valami nagyon fontosat. Államtitkár itt azt mondta, hogy nem a kormányt terheli a felelõsség. Elég furcsa megállapítás ez, államtitkár úr. Nagyon félek tõle, hogy most benyújtotta a kormány a parlamentnek az egészségügyi ellátási normatívákról szóló javaslatot, és ha ezt önök, kormánypárti képviselõtársaim, elfogadják, utána azt fogja mondani a kormány, hogy nem õket terheli a felelõsség, mert önök ezt elfogadták, pedig ennek a törvényjavaslatnak is nagyon súlyos következményei lehetnek.
Államtitkár úr azt mondja, hogy az átalakításból való megtakarítások az egészségügyben maradnak, s nézzük meg, itt egy átalakítás: a mintapélda a Balassa Kórház, amelyikre már egyszer rákérdeztem, miniszter úr azt mondta, megkapják a fizetést. Igen, akkor megkapták hitelbõl; most már csak egy hét múlva kapták meg ugyanolyan hitelbõl, mert nem gondolta végig sem a kormány, sem az egészségbiztosító, sem az önkormányzat, hogy egy ilyen átalakításnak milyen feltételei vannak. És nagyon érdekes gondolat, ez most a Fõvárostól jött, hogy a kórház vezetését akarja felelõsségre vonni azért, mert a nem létezõ pénzbõl nem tud gazdálkodni.
(9.30)
Rendkívül veszélyes tendencia ez, kormánypárti képviselõtársaim. Gondolkozzanak el rajta, és igyekezzenek változtatni mindaddig, amíg az egészségügyben kialakult súlyos feszültségek nem közvetlenül a betegek életét veszélyeztetik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)