AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, két percben teljesen reménytelen arra a sok gondolatra reagálni, ami itt elhangzott, illetve ami a Varga képviselõ úr indító felszólalásában benne volt. Tegnap foglalkoztunk az elsõ negyedév értékelésével. Mindazt, amit tegnap a vitában mondtam, nyilván most nem ismételném meg. Én azt hiszem, ez egy olyan gazdag téma, amivel valóban talán nem ebben a mûfajban kellene foglalkozni. Például ha ezt az állandó bizottságok megvitatják, mint ahogyan a pénzügyminiszter úr meghallgatása kapcsán erre sor került, talán ezt kellene folytatni, és akkor mód van ezt az ügyet valóban alaposan végigtárgyalni.
Ami a konkrétabb kamatadót, illetve ennek az általánosabb összefüggéseit illeti, szeretném itt azt az alapvetõ dilemmát elmondani, hogy a különbözõ döntések elõkészítésében elméletileg kétféleképpen lehet persze egy kormányapparátust mûködtetni. Az egyik, hogy teljesen zártan mûködik. Tehát amikor a kormány elfogadta, hogy mit akar és megjelenik a parlament elõtt, akkor nyílik ki a munka a nyilvánosság felé. A másik pedig, hogy már az elõkészítés szakaszában is konzultálnak azért szélesebben szakértõi csoportokkal, és ebbõl adódóan a nyilvánosság elõtt is szerepelnek a különbözõ elképzelések.
Azt hiszem, ez két elméleti modell, amit említettem, mivel gyakorlatilag nyilván nem lehet az elsõt Magyarországon megvalósítani, hiszen azok a papírok is rendszerint két nap múlva megjelennek az újságban, amelyek megfelelõ minõsítéssel készültek kevés ember tájékoztatására. Azt hiszem, tényként kell elfogadnunk, hogy bizony egy korai szakaszban szakmai elképzelések a sajtóban is tárgyalásra kerülnek. Ezek azonban akkor még egy gondolkodási folyamat egyik elemét jelentik.
Szeretném elmondani, hogy amikor én ez ügyben bármit nyilatkoztam, akkor kérdésre válaszoltam. Ez már csak egy utóreakciója volt annak, hogy elképzelhetõ-e, hogy a kormány valamit csinál. Én elmondtam, hogy bizonyos összefüggés-rendszerben vannak mellette szóló érvek.
Végsõ soron azonban nem bonyolódnék abba bele, hogy a kamatadó miért jó, vagy miért nem jó. Nyilván vannak mellette és ellene szóló érvek. Egyébként csak nulla százalék, nem megszûnt - ebben benne van, hogy valamikor visszaállítható. A dolog lényege, hogy ezt az ügyet most a kormány és a pénzügyi kormányzat levette a napirendrõl, tehát ezzel most nem érdemes foglalkozni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)