DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elõször nem értettem, hogy miért rangsorolt engem hátrébb a Jegyzõi Iroda, holott a frakció rendelkezése értelmében én következtem volna most sorra, de olyan helyre tettek, hogy már ma ne kerülhessek a tisztelt Ház színe elé. Nyilván azért, hogy Varga Lajos az MSZP oldaláról a tõlük megszokott harcmodorral ismét gyalázhasson másokat, adott esetben Schamschula képviselõ úron túlmenõen még engem úgy, hogy én arra ne tudjak reagálni. Én úgy hiszem, hogy igen tisztelt Varga Lajos, ez olyan stílus és olyan méltatlan egy parlamenti párthoz, amit lehet, hogy ön nem fog föl ésszel, de engedje meg, hogy én mégis rámutassak arra.
(12.00)
Ami már a mi kifogásainkat illeti:
Bizony kérem, mi úgy gondoljuk, hogy az a közlekedési kormányzat, amelyik a világ legdrágább koncessziós autópályaszakaszát helyezte üzembe úgy, hogyha az ország ilyen koncessziószakaszos autópályákból fog állni, akkor körülbelül olyan helyzetbe kerül, mint száz évvel ezelõtt Olaszország az apró kis hercegségek idejében. De persze úgy tele leszünk kátyúkkal, gödrökkel, mint Olaszország sem volt száz évvel ezelõtt. Hiszen gondoljon arra, hogy a gödröktõl ékesített Kerepesi úton a Pillangó utcánál nem a gödröket tömték be, hanem díszburkolatot helyeztek el a járdán, vagy gondoljon arra, hogy az ön által hivatkozott rendezetlen Lágymányosihíd környékén a sokszoros adót fizetõ személygépkocsi-tulajdonosok sorozatosan szenvednek tengelytörést. Én úgy hiszem, joggal kifogásoltuk mi ezeket, ... (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi az idõ múlását.) ... igen tisztelt Varga Lajos, legfeljebb ön nem értette meg ezt, de ezen nem csodálkozom.