DR. GYÕRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érettségi vizsgák 1788 óta folynak Európában és arra szolgáltak, hogy a maturandusokat egyetemi tanulmányokra érettnek minõsítsék. A Habsburg-birodalomban 1849-ben honosította meg az Organisationsentwurf. A Magyar Országgyûlés 1883-ban iktatta középiskolai törvénybe az érettségi vizsgát, tehát 113 éve. Az írásbeli vizsga tételeit mindig a minisztérium állította össze a tantervi anyagból, sok évtizedes hagyományként kötõdött az egyik tétel az érettségi évének kiemelkedõ irodalmi vagy történelmi eseményeihez, így például 1895-ben, 1896-ban, sõt 1897-ben a milleniumhoz, a honfoglalás ezeréves jubileumához.
Azt várta volna a magyar társadalom, hogy így lesz ez a millecentenárium évében is, ha már az expót elspórolták az illetékesek. Könnyû lett volna kis jóakarattal Kölcsey, Vörösmarty, Arany, Ady stb. költészetének ilyen tárgyú darabjait feldolgoztatni, hiszen az igényesebb pedagógusok és diákok számítottak is rá. Felvetõdik tehát a kérdés: nem lett volna-e helyes, ha a millecentenárium tükrözõdik legalább az egyik magyar írásbeli tételben, mivel ez jelentõs egyszeri és megismételhetetlen évforduló. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiból.)
(13.40)