DR. SZÁNTÓ MIHÁLY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország több mint 4 ezer tonna tollmennyiséggel a világ második tollexportõre. A tollexport az összes baromfiexport közel 15 százalékát teszi ki, értéke évente több mint 60 millió amerikai dollár. A márkát jelentõ magyar tollminõség a gondosan tartott és kezelt libák kézi tépésû tollának köszönhetõ. A tollexport mintegy 50 százaléka ilyen eredetû. Ezt a tollat a kistermelõ libatartók állítják elõ.
A KSH adatai szerint több mint 40 ezer baromfitartó kistermelõ 25-30 százaléka libatartó, és mint ilyen, tolltermelõ. Az 1996. évi személyi jövedelemadó törvény 6. számú melléklete határozta meg a kistermelõi tevékenységi kört, amelybõl kizárja az úgynevezett különleges rendeltetésû melléktermékek körét, közöttük a tollat is.
A tolltermelõk 1996. január 1-jétõl kikerültek a kistermelõi körbõl, a korábbi adózási formából; a toll értékesítésekor azonnal adózóvá válik, mert a felvásárló azonnal levonja az adóelõleget. A libatartók köre nem tud azonnal vállalkozóvá válni, így vagy feladja a tolltermelést, vagy feketén fogja értékesíteni termékét a zsebbõl fizetõ felvásárlóknak.
A törvény ily módon nem éri el célját, sõt azzal ellentétes. Mivel az élelmiszer-alapanyagot elõállító libatartás kistermelõi tevékenység maradt, ezért a tolltermelõt is annak kell nyilvánítani, hiszen ugyanarról a tevékenységrõl és termelõrõl van szó. Ismereteim szerint a Toll Terméktanács a törvény megjelenését követõen azonnal jelezte a problémát mind a PM, mind pedig az FM illetékesei felé. A kérdésben a mai napig megnyugtató intézkedés nem történt.
Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, ilyen intézkedést tervez a felelõs minisztérium annak érdekében, hogy az ügy megfelelõen rendezõdjön.
Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)