AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház a fennálló anomáliákra tekintettel az elmúlt évben úgy döntött, hogy a mezõgazdasági kistermelõi kedvezmény mértékét megtartja, de a kedvezményt élvezõ termékek körét szûkíti oly módon, hogy ebben a körben csak az elsõdleges élelmiszer-alapanyagok elõállítása maradjon. Ennek megfelelõen került ki a melléktermékek egy része és azok a termékek, amelyek valamilyen feldolgozottsági fok miatt élelmiszer-ipari terméknek minõsülnek.
Ez azonban nem jár a feltett kérdésben szereplõ következményekkel. Az adóelõleg-fizetési kötelezettség nem jelent egyet a végleges adó megfizetésével. Ha a felvásárló a tollat egyéni vállalkozótól veszi meg, akkor adóelõleget egyáltalán nem kell levonni, s mivel több százezer honfitársunk vált már egyéni vállalkozóvá, ez valószínûleg lehetséges. Azok számára sem a teljes bevétel az adóelõleg-fizetés alapja, akik nem egyéni vállalkozók. Náluk a költségelszámoló és az éves jövedelemrõl szóló nyilatkozat alapján a 40 százalékos adóelõleg-mérték mérséklõdhet. A termelõ az így levont adóelõleget is visszakapja év végén, ha mûködése veszteséges volt, vagy tényleges jövedelme alapján túlfizetésben van. A libatoll kistermelõi termékkörbõl való kikerülése tehát nem teszi veszteségessé a toll elõállítását.
Annál inkább igaz az, hogy a számlaadás kényszere miatt nemcsak a tollat elõállító termelõ, hanem a tõle felvásárló kereskedõ is ismertté válik, várhatóan a felvásárolt tollból származó jövedelemmel együtt. Így ki fog derülni, milyen részt kap a termelõ abból a nagy volumenû tollexport- árbevételbõl, amelynél az érvelés mindig a kistermelõi érdekeltséget emeli ki.
Az eredeti felvetésre válaszolva: ha visszaállítanánk a toll felvásárlására a számlaadás nélküli helyzetet, akkor a feldolgozó vagy a felvásárló valószínûleg továbbra is, de a termelõ biztosan nem fog megtollasodni.
Köszönöm kérdését. (Taps a bal oldalon.)