DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Urak! Tisztelt Sasvári Szilárd Képviselõ Úr! A Lágymányosihíd levezetõ útjainak tárgyában, azt hiszem, ez a harmadik interpelláció, plusz egy kérdést is kaptunk már. Minden alkalommal elmondtam, hogy milyen önkormányzati döntések alapján született meg végül is ez a kiválasztott megoldás. Lényegében ugyanazokat tudom elmondani a múlt év novemberében miniszterelnök úrhoz intézett és csak most elhangzott interpellációra is.
Amint a tisztelt Ház elõtt ismeretes, a lágymányosi Duna-híd pesti és budai oldali csatlakozó úthálózatának kiépítése önkormányzati beruházás, ezért ebben a kérdésben az érintett fõvárosi és kerületi önkormányzatok döntenek. Többször elmondtam azt is, hogy a tervezés és a döntés-elõkészítés során több változatot is részletesen megvizsgáltak, azt is hangsúlyoztam, hogy a nyomvonal kérdésében a végleges álláspontot az önkormányzatnak kell kialakítani, tehát a fõvárosi és a kerületi önkormányzatoknak együttesen. A magunk részérõl nyitottak voltunk és nyitottak vagyunk valamennyi alternatív javaslat szakmai véleményezésére, így a különbözõ nyomvonal-változatokra is. Az érintett minisztériumok a kiválaszott megoldással azért értettek egyet, mivel ezen a területen az ön által is említett Kopaszi-gát és Lágymányosi-öböl térségét a lágymányosi önkormányzat 1993-ban rendeleti úton védetté nyilvánította. A képviselõ úr által említett dél-budai közlekedési koncepció felülvizsgálatára a kerületi önkormányzat valóban felkérte a fõpolgármester urat, ezt azonban csak azután tette, hogy ugyanazon az ülésnapon két határozatával ismételten megerõsítette korábbi döntését mind a Szerémi úti továbbvezetést, mind pedig a Duna-parti védett övezetet illetõen.
A beruházás megkezdése elõtt kiadott közegészségügyi hozzájárulás összesen 17 pontban rögzítette azokat a kikötéseket, amelyek teljesítése esetén lehet csak a Szerémi utat forgalomba helyezni. Így például ki kell építeni a zöld területeket, a fásított zöld sávokat, a locsolóhálózatot, a zajvédõ falakat és meg kell oldani a lakóházak aktív és passzív akusztikai védelmét. Ezek az elõírások vonatkoznak a Hengermalom úti és az albertfalvai lakótelepi nyomvonal vezetésére is. A fõvárosi önkormányzat legutóbbi tájékoztatása szerint a kivitelezõ a beruházás megvalósítása során az eddigiekhez hasonlóan a jövõben is eleget tesz a környezetvédelmi követelményeknek, a Szerémi úton a környezetvédelmi elõírásoknak, szabványoknak megfelelõ zajvédelmi berendezéseket helyeztek, illetve helyeznek el. Bár e térségben az új helyzetbõl következõen növekedett a levegõ szennyezettsége, de még mindig a megengedett mérték alatt marad.
Képviselõ úr kérdése arra is vonatkozott, hogy évek óta szóbeszéd tárgya a levezetõ úthálózat közpénzeket pazarló jellege. Ennek az ellenkezõjét bizonyítja az, hogy a Szerémi úti elvezetés beépítetlen, leginkább ipari környezetet érint, a Duna-parton mûködõ üzemrészeket, használat alatt álló iparvágányokat, meglévõ épületeket kellett kisajátítani. Ebbõl is érzékelhetõ, hogy az építésre kiválasztott változat lényegesen kisebb ráfordítással valósítható meg, mint a képviselõ úr által felvetett alternatíva.
Összegezve úgy ítélem meg, hogy a fõvárosi önkormányzat a lehetséges kereteken belül mindent megtett a beruházás költségeinek mérsékléséért és a forgalom zavartalan lebonyolításáért. A belsõ városrészek tehermentesítését és az ott élõ lakosság környezetének védelmét magam is kiemelten fontosnak ítélem, ezért feltétlenül szükségesnek tartom és erre különösen oda fogunk figyelni, hogy az érintett hatóságok az önkormányzatokkal együttmûködve folyamatosan ellenõrizzék a kivitelezéshez támasztott követelmények maradéktalan teljesítését. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket és kérem válaszom elfogadását. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)