DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót.
Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezik a köztisztviselõk jogállásáról. E törvénynek a besorolásra vonatkozó része, tehát a 43. § (1) bekezdése szerint a II. besorolási osztály 1. fizetési fokozata szerinti összeget a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével elsõ alkalommal e törvény, ezt követõ alkalmakkor pedig a költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az elõzõ évi illetményalap.
E felhatalmazás alapján a költségvetésrõl szóló törvény 51. §-a a következõképpen rendelkezik: "A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a 2. besorolási osztály 1. fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1996. évben húszezer forint."
A fentiek alapján egyértelmû a besorolás szabályozása. A törvény által megállapított besorolási rendtõl a köztisztviselõkrõl szóló törvény 43. § (4) bekezdése azonban eltérésre ad lehetõséget. A hivatali szervezet vezetõje át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül - a köztisztviselõ 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20 százalékkal megemelheti vagy legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti.
Tisztelt Államtitkár úr! Miután a fent idézett törvényhely lehetõvé teszi, hogy a hivatali szervezet vezetõi a húszezer forintos illetményalaptól eltérjenek, kérem, szíveskedjék ezzel összefüggésben az alábbi három kérdésemre választ adni:
1. A II. besorolási osztály 1. fizetési fokozatára megállapított összegtõl való eltérést a hivatali szervezet vezetõi indokolják-e?
2. Milyen jogorvoslati lehetõsége van azoknak, akiknek e törvényi rendelkezés alapján 20 százalékkal kevesebb illetményt állapítottak meg? S végül:
3. Összhangban van-e ez a rendelkezés az alkotmány elõírásaival?
Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kisgazdák padsoraiban.)