DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Az ön interpellációjára bizonyára egy félreértés adhat alapot. Ez a félreértés abból adódik, hogy ön az illetményalapot és az alapilletményt egy fogalomként kezeli.
Nagyon helyesen idézte ön a jogszabályt, amelyben megvannak azok a kritériumok, amelyek az illetményalapot jellemzik, ugyanakkor az illetményalap nem ugyanaz, mint az alapilletmény.
Az illetményalap valóban a köztisztviselõi illetményrendszernek, a köztisztviselõi díjazásnak egy központi eleme, amelyrõl ön valóban helyesen mondta, hogy azt elõször maga a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény állapított meg, ezt követõen pedig minden évben maga az Országgyûlés a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben állapít meg azzal a feltétellel, hogy ez az összeg a korábbi, az elõzõ évi összegnél nem lehet alacsonyabb. Ez az összeg egyébként 1996-ban húszezer forint, ez az illetményalap. Ettõl valóban nem lehet eltérni.
Más azonban az alapilletmény. Az alapilletmény egy szorzat, mégpedig a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám, és pont az illetményalapnak, tehát ennek a húszezer forintnak a szorzata. Ettõl az alapilletménytõl való eltérésre ad lehetõséget maga a törvény, mégpedig a hivatali szervezet vezetõje át nem ruházható jogkörben ettõl eltérhet plusz-mínusz húsz százalékkal.
Ezt egyébként mérlegelési jogkörében teheti meg a munkáltatói jogkör gyakorlója, tehát indokolnia nem kell. Jogorvoslati lehetõség nincsen, illetve abban az esetben van mégiscsak egy közszolgálati jogvitára lehetõség, ha ezeket a feltételeket megszegik, azaz ha nem az arra feljogosított vezetõtõl származik az eltérésre vonatkozó megállapítás, ha az eltérés mértéke nagyobb, mint plusz-mínusz húsz százalék, vagy ha egyébként a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményének ellentmond.
Azt kell tehát válaszolnom, hogy az illetményalap és az alapilletmény két eltérõ fogalom.
A konkrét kérdésekre pedig tehát azt válaszolhatom, magának a munkáltatónak a mérlegelési jogkörében van lehetõség, hogy eltérõen differenciáljon, és emiatt tehát indokolnia nem kell, jogorvoslatra csak az elõbb felsorolt esetekben van lehetõség.
Még egy kérdés, hogy ez vajon alkotmányos-e. Igen, azt kell mondanom, hogy igen, hiszen az alkotmány 70/B § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének. Én azt hiszem, hogy ebben egyetérthetünk, hogy ez nagyon helyes.
Kérem képviselõtársamat, hogy az interpellációra adott választ fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)