DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Igen tisztelt Államtitkár Úr! Noha nagy érdeklõdéssel hallgattam okfejtését az illetményalap és az alapilletmény elvi különbözõségének meghatározásáról, mégis fel kell hívnom arra a figyelmét, hogy én az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit szakaszszám szerint is megjelöltem, ez pedig kifejezetten az illetményalap kifejezést használja, ennek következtében nem lehet semmiféle félreértésrõl szó.
(15.30)
Annál inkább sem lehet semmiféle félreértésrõl szó, mert a munkajogviszony egyik legfontosabb elemének, a munka ellenértékének csökkentése a munkaviszony módosítását jelenti, bármilyen terminus technicust is használ, igen tisztelt államtitkár úr. Márpedig a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint a munkaszerzõdés módosításához a felek megállapodása szükséges.
Kifejezetten arról rendelkezik a munka törvénykönyv 82. § (1) bekezdése, a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerzõdést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Mégis az elõbb hivatkozott rendelkezések egyoldalú módosítási lehetõséget tesznek lehetõvé a munkahelyi vezetõ számára, és sajnálatos módon a munkahelyi vezetõk, úgy látszik, nem ismerik államtitkár úrnak az elõbb hangoztatott terminus technicusait, számos ilyen határozatot hoztak, amelyre én hivatkoztam, és amelyek egyértelmûen ütköznek az alkotmányba, feltétlenül ellentétben állnak a munka törvénykönyvével, ennek következtében tehát alkotmányos rendelkezésekkel szemben álló helyzet következtében számos köztisztviselõ helyzetében egy alkotmányellenes helyzetet idéznek elõ.
Ezért legnagyobb sajnálatomra államtitkár úr válaszát nincs módomban elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)