BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr, Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselõtársaim! Kedves Szabó Iván Frakcióvezetõ Úr! Ami hozzászólásának tartalmi részét illeti, engedtessék meg néhány megjegyzés nekem.
Az egyik. A bérköltségek tekintetében nem pusztán a béreket és kereseteket érdemes figyelembe venni, hanem az erre rakódó költségeket is. Nos ismeretes, hogy Magyarországon ez jelenleg 56% körül van, és ez világviszonylatban is egy elõkelõ helyezést biztosít nekünk; tehát akármilyen alacsony is a bérszínvonal, a kereset színvonala, az élõmunka terhei Magyarországon kiugróan magasak. Ez csökkenthetõ ugyan, s a kormánykoalíció szándéka is csökkenteni, ez viszont csak egy államháztartási reform keretében illeszthetõen történhet meg. Remélem képviselõ úr e törekvéseinket támogatni fogja.
A másik. A fogyasztás, a kereset és a GDP összefüggéseirõl. Magyarországon 1990-1993 között az ország bruttó hazai terméke 21%-kal csökkent, miközben a fogyasztás 10% volt. Ebbõl is látható, hogy igenis keletkezett eltérés a gazdaság teljesítménye és a fogyasztás között.
Végezetül még két megjegyzés a versenyszféráról és a közalkalmazotti szféráról. A kormány a közalkalmazotti szférában több kötelezettséget is vállalt, ezek terhei és ezen intézkedések hatása a közeljövõben várható. Ez az elsõ negyedévi adatokban még nem szerepelhetett, de a kormány ezeket az ígéreteket be fogja tartani.
Ami pedig a reálszférát illeti. Magyarországon jószerivel állami többségû vállalat már nincs, és itt kapcsolódnék Gaál Gyula frakcióvezetõ-helyettes úrhoz is, aki kijelentette és teljes joggal jelentette ki, hogy itt a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszonyról van szó. Amennyiben õ úgy ítéli meg, hogy itt a parlament nyilvánossága elõtt kell a munkáltatókat felszólítani, hogy a teljesítménnyel arányos béreket fizessenek, úgy én ehhez a törekvéshez csatlakozni tudok, ezt a felhívást én is meg tudom tenni, de úgy gondolom, hogy kormányzati és parlamenti eszközök ennek kezelésére nincsenek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps)