NÁDORI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alapos vitában, az érintett tárcák és szakmai testületek, nevezetesen a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Sportszövetség, a Magyar Diákszövetség, és a Testnevelõ Tanárok Országos Egyesülete képviselõinek közremûködésével megtárgyalta a sportról és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvényjavaslatokat. A két javaslatról együttes véleményt terjesztek elõ a bizottság megbízásából. A bizottság egyöntetû véleménye szerint a sport törvényi szabályozása idõszerû. Az elsõ magyar sporttörvény elfogadása pedig a magyar parlament több évtizedes adósságának kiegyenlítését jelentené.
A törvénnyel szemben támasztható követelményeket három igazodási pont köré lehetne csoportosítani.
Az elsõ. Hogyan illeszkedik a törvényjavaslat az ország oktatási, kulturális és gazdasági folyamataihoz, az érintett ágazati törvényekhez, mindenekelõtt a közoktatási, a felsõoktatási, az egészségügyi és az önkormányzati törvényekhez.
A második igazodási pont. Vajon egyértelmûen körvonalazott-e az állami szerepvállalás? Világosak-e az ezzel kapcsolatos prioritások? Az tehát, hogy mit és milyen mértékben támogat az állam?
A harmadik. Követi-e a törvényjavaslat az európai jogfejlõdést, ad-e kapaszkodót az Euro-integrációs folyamatokhoz.
Tisztelt Országgyûlés! A bizottság nevében a felszólalások tartalma alapján, a következõ, kiemelésre érdemes problémákra hívom fel az elõterjesztõ figyelmét.
Az elsõ problémakör. A sporttörvényben szereplõ anyagi források, tehát a költségvetés és a két közalapítvány bevételei alkukra épülnek, illetve elsõdleges a bevétel nagysága. A támogatás mértékének bizonytalansága miatt félõ, hogy tervezhetetlenné válik a magyar sport, nem valósítható meg a szabadidõ és diáksport elvárható, kívánt szinten tartása, veszélybe kerülhet versenyzõink hagyományainknak megfelelõ részvétele az olimpiai világ- és európai bajnokságokon. Megemlítem, hiteles európai parlamenti források alapján, hogy az Európai Unió tagállamaiban a sport támogatásának mértéke GDP 1,3%-a. Nálunk ez a mérték olimpia nélkül 345 ezrelék, olimpiával 517 ezrelék, míg a költségvetési fõösszeghez viszonyított támogatás alig több mint 0,1%.
Másodszor. A sporttörvény, valamint a közoktatási, a felsõoktatási, az egészségügyi, valamint az önkormányzatok mûködését érintõ törvények közötti harmóniát érdemes lenne feltárni. A bizottsági tagok véleménye szerint a jogharmonizáció felszínre hozhat új elemeket, átfedéseket, például a mindennapos testedzés feltételeirõl a szakértõk véleménye szerint a közoktatási törvény önmagában nem tud gondoskodni.
Harmadszor. A törvényjavaslat olyan széles spektrumban határozza meg a támogatás célcsoportjait, ami kellõ mérlegelés nélkül csökkenti a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságát. Elkerülhetetlen, hogy preferenciákban gondolkodjunk, súlyozzunk.
Negyedik. A definíció és a törvényszöveg pontosításra szorul több képviselõ véleménye szerint. Nagyon idõszerû ez a javaslat, tisztelt Országgyûlés, mert tele vagyunk jogértelmezési problémákkal, amelyek hátterében a legtöbb esetben pontatlan, félreértelmezhetõ törvényszöveg húzódik meg. Ennyit a problémakörökrõl.
Tisztelt Országgyûlés! A felszólalások áttekintése után a törvény tárgyalása folyamatában koncepcionális vita várható a következõ témakörökben. Kormányzati és nem kormányzati jogkörök, feladatok a sportirányításban. Diáksport, szabadidõsport és versenysport kapcsolatrendszere, szerkezeti, tartalmi össze- függésekben, nemzetközi képviseletünk, részvételünk és az anyagi támogatás összhangja, végül a nem kormányzati szervezetek mûködésének erõsítése, támogatása, az állami feladatok átvállalásának összefüggésében, amire az államtitkár úr is utalt, és véleményem szerint ez az Euro-integrációs folyamatnak legfontosabb eleme.
Tisztelt Országgyûlés! Végül a bizottság a kormány által benyújtott két törvényjavaslatról megállapította, hogy azok megfelelnek a velük szemben támasztott tartalmi, szerkezeti követelményeknek, ezért a bizottság egyhangúlag támogatja a két törvényjavaslat általános vitára bocsátását.