Kapronczi Mihály Tartalom Elõzõ Következõ

KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ismét egy közérdekû témában kérem a tisztelt Ház figyelmét, a mezõgazdasági termelõket fenyegetõ újabb állami intézkedéssorozat kapcsán. Az elmúlt évi búzaexport-botrány megelõzésére úgy tûnik a földmûvelésügyi és pénzügyi tárca az idén összefogott, hogy az ne ismétlõdhessék meg. Ezt önmagában örömmel kellene fogadni, de az elõkészületben levõ intézkedésekrõl szóló sajtótudósítások komoly aggodalomra adnak okot. Mint ismeretes, az elmúlt évben a gazdák 8-10 000 forintért tudták értékesíteni megtermelt búzájukat, melyet az exportõrök néhány héten belül 100%-os ártöbblettel értékesítettek, így az aszálykár miatt egyébként is károsodott termelõk örülhettek, ha termelési költségeik megtérültek. De Hajdú-Bihar megyében nem térült meg, hektáronként több tízezer forint ráfizetés volt az eredmény.

Az elmúlt év óta egy tonna búza elõállításának a költsége 8-11 ezer forint átlagköltségbe került. Ennek okai: a gázolaj, a vetõmag, a mûtrágya, növényvédõszerek egyidejû, az inflációt jóval meghaladó drágulása volt. Nõttek a közterhek is. Az idén a traktorok után már Útalapot is fizetnek, mivel a gázolaj árában levõ literenként 12 forintos Útalapot nem igényelhetik vissza a termelõk.

A megemelt forgalmiadó-visszatérítés viszont nem fedezi ezt az összeget. Az aszálykártérítésbõl lényegében kizárták a kistermelõket, mert azok többsége - mint ismeretes - hiába akart hitelhez jutni, a teljesíthetetlen feltételek miatt ehhez nem juthattak hozzá. Eklatáns példája ennek a FÁK támogatásból nyújtott úgynevezett "mikrohitel", mert 800 000 forintig kísérelhettek meg igénybe venni 28%-os kamat mellett a mezõgazdasági termelõk. Ehhez kapcsolódik, hogy a pályázat elkészítése körülbelül 100 oldal, melyben többek között elõre három évre havi bontásban kell kimutatni, hogy mennyi lesz a termelõ bevétele és a kiadása. Biztos vagyok benne, hogy az FM és a PM két vezetõje ki tud szakszerûen dolgozni egy ilyen pályázatot, azonban a kistermelõnek ezzel másokat kell súlyos fizetési feltételek mellett megbízni.

Problémát jelent, hogy nehezen beszerezhetõk a szükséges információk, például nehéz az idõjárás befolyásoló szerepét három évre elõre megjósolni. Úgy hírlik, hogy a PM-ben gabonaexport-adó bevezetésén fáradoznak. Mint a Kossuth Rádióban az FM egyik fõosztályvezetõje elmondta, céljuk a belföldi gabonaárak letörése. Szerintem ez azt jelenti - a piaci szabályok felrúgásán túl -, hogy az állam le akarja fölözni a termelõk hasznát, ezzel megakadályozva, hogy a termelõk olyan forráshoz jussanak, amibõl finanszírozni és fejleszteni tudják gazdaságukat. A keletkezõ forrásokat pedig támogatásokra fordítja az FM, mely támogatások nem azokhoz a kistermelõkhöz jutnak vissza, akik a gabonát megtermelik, hanem náluk kevésbé rentábilisan termelõ eladósodott, régi struktúrákhoz, melyeket már eddig is többször megtámogattak. Például kárpótlási jegy értékével. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei pályázati kiírásoknál ezek a struktúrák eleve 40%-kal magasabb támogatást kaptak azonos feltételek mellett is.

Szeretném felhívni a tisztelt miniszter urak figyelmét az alkotmány 9. § b) pontjára, amely a gazdasági versenyben az állam szerepének pártatlanságáról szól. Ezt nem azért hangsúlyozom, hogy az új alkotmányból ezt hagyják ki, hanem pontosan azért, hogy tartsák be. Úgy érzem, hogy az utóbbi másfél év intézkedéssorozata egy olyan integrációt támogat, mely nem veszi figyelembe a magyar falvak társadalmi fejlettségét és szokásait, hanem az állam által elrendelt gazdasági módszerekkel olyan kényszert alkalmaz, amely az 1959-60-as évekre emlékeztet. Ennek a mai helyzetben az lesz az eredménye, hogy a gazdák, ha tönkremennek se fognak a saját tulajdonuktól megválni, legfeljebb alacsonyabb szinten, saját célra fognak termelni. Ezáltal az exportalap csökkenni fog ugyan, de nem történik meg a várt minõségi változás, ami az európai integrációhoz szükséges.

A jelenlegi helyzetben szeretném javasolni, hogy a gabonafélékre a jelenlegi tõzsdei helyzetnek megfelelõ, a bõvített újratermelés lehetõségét magában foglaló, tisztességes hasznot is tartalmazó, garantált árat állapítson meg az FM és az exportadóból célirányosan ezt finanszírozza. Minden egyéb intézkedés a valódi piacgazdálkodás ellen hat, a hatvanas-nyolcvanas évek kontraszelekciós eredményeit fogja hozni, aminek a következményeit már jól ismerjük. Köszönöm figyelmüket.

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage