DR. GARAY ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyûlés szociális és egészségügyi bizottsága 1996. május 9-én megtárgyalta az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi ellátási normatívákról szóló, T/2423. számú törvényjavaslatot. Az elõterjesztõ a bevezetõjében indokolta a törvényjavaslat beterjesztését, az egészségügyi struktúra átalakításának szükségszerûségét. Többek közt elhangzott, hogy az évtizedek óta alulfinanszírozott, torz szerkezetû egészségügyi rendszer nem tud adekvátan megfelelni a társadalmi igényeknek, az átalakuló, helyenként jelentõsen rosszabbodó megbetegedési mutatóknak.
A magas tb-járulék ellenére a betegek sokszor joggal elégedetlenek az ellátás színvonalával, az egészségügyi dolgozók fizetése hosszú évek elmaradásából fakadóan még mindig alacsony. A rossz hatásfokú rendszer változatlan formában való mûködtetéséhez a jelenlegi források nem elegendõek. Törvényi szabályozást indokolnak a finanszírozási rendszer és a tulajdonos önkormányzatok viszonyában fellépõ bonyolult összefüggések. Ezek után - valóban a teljesség igénye nélkül - a behatárolt idõkeretben, néhány továbbgondolásra érdemes megjegyzést, kritikai észrevételt emelek ki a bizottsági ülésen elhangzottakból. Van, ahol kérdés vagy éppen költõi kérdés formájában.
Többen megkérdõjelezték a kiindulási adatok használhatóságát, akár az elérendõ országos ágyszámra vagy az annak meghatározásához felhasznált bonyolult képlet összetevõire vonatkozóan. Felmerült az a kérdés is, mi lesz akkor, ha a mostani mutatók alapján visszafejlesztésre ítélt intézményre, a változó körülmények miatt mégis szükség lesz vagy éppen szükség lenne. A törvényjavaslathoz szakmailag mindenféleképpen kapcsolódó szakmai minimumfeltételek szabályozó népjóléti miniszteri rendelet, amely az egyes egészségügyi intézmények minimális szakmai feltételeit írja le, amennyiben szerkezetileg, szándékban és idõben nem kapcsolódik a mostani törvényjavaslathoz, magában rejtheti szakmailag jól mûködõ ágyak, intézmények mostani visszafejlesztését, majd késõbb, ezen a szûrõn fennakadó kapacitások - mintegy második részében való - további leépítését. A regionalitást a progresszív betegellátás elvét mindenki elfogadta, de ezen kapacitások területi elhelyezkedésével, szakmai struktúrájával kapcsolatban voltak fenntartások. És ez így védettnek minõsített tárgyak változó körülményekhez való alkalmazkodóképességét, ezen kategória rugalmasságát közben megkérdõjelezték.
A törvénytervezetbõl kétségtelenül kicsengõ finansziális kényszer alapján merül fel az, hogy ilyen körülmények között hogyan egyeztethetõk össze pillanatnyi érdekek távlati célokkal, lehetséges-e - és ha igen, akkor hogyan - leépítés és minõségfejlesztés párhuzamosan. Ha a forrásoldalt abszolút kiindulási pontnak fogadnánk el, szakmai szempontból a kérdéskör szinte megközelíthetetlen. A törvénytervezet igazában nem oldja fel azokat az ellentéteket sem, melyek az egészségügyi intézmények tulajdonosai, például az önkormányzatok, a finanszírozó egészségbiztosítási pénztár és a szakma- politikai felelõsséget viselõ Népjóléti Minisztérium között gyakorta érzékelhetõ. A szerkezetváltás és finanszírozás vonatkozásában elhangzott, hogy mechanikus ágyszámcsökkentés önmagában érzékelhetõ megtakarítást nem jelent, mivel az egészségbiztosító nem ágyakat, ágyszámot, hanem teljesítményt finanszíroz. A megyei egyeztetõ fórumok maguknak hordozzák egy demokratikusabb, helyi szintû egyeztetés lehetõségét, de a mostani viszonyok között. A szereplõk mozgástere nagyon kevés, pont a törvénytervezetben szereplõ sarokszámok miatt. Több képviselõ úgy vélte, hogy az erre a fórumra delegált kvázi-döntési mechanizmus és döntési kényszer egyáltalán nem csökkenti a minisztérium szakmai és a parlament egészségpolitikai, politikai felelõsségét.
Végül a bizottság 7 igen, 2 nem és 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot azzal, hogy további egyeztetésekre, módosításokra van szükség, mind alkotmányossági, mind szakmai szempontokból, amire az elõterjesztõ is nyitottságot mutatott. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)