DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves képviselõtársaim! A Magyar Mozi- és Videofilmgyár felszámolása során számos olyan gyanús körülmény merült fel, amelyek miatt kénytelen vagyok a nyilvánosság elõtt néhány kérdésemre választ kérni. A felszámolási eljárást 1944 õszén, október 20-án hirdették meg.
A felszámoló ezt követõen megpróbálta eladni a Könyves Kálmán körúti kifejezetten értékes ingatlant, azonban a máig tisztázatlan körülmények között sikeresnek minõsített pályázat csak 1995. július 25-én vezetett eredményre. Igaz, a pályázó és végülis az a cég, amelyik megvette ezt az ingatlant, két különbözõ jogi személy volt. Ez nem okozott gondot a felszámolónak, megkötötte a szerzõdést. Közben a kerületi önkormányzat is úgy érezte, hogy neki azért van némi keresnivalója, és egy nagyon érdekes jogi konstrukciót talált ki. Egy cégtõl kap 150 millió forintot, ezen megveszi ezt a Könyves Kálmán körúti ingatlant - úgy látom nagyon érdekli képviselõtársaimat az interpelláció, lehet, hogy önök is tudnak ilyen jó ötletet - és 200 millió forintért viszont eladja ugyanannak a cégnek, amelyiktõl a 150 milliót kapta a vásárlásra. A különbözet, az 50 millió forint az megilleti az önkormányzatot, hogy módosítani fogja a rendezési tervet, és áldását adja a cég beruházási tevékenységére.
Sajnos meghiúsult az elõvásárlási jog gyakorlása, ezért egy újabb konstrukciót talált ki az önkormányzat. Elad egy utcát, amely közterület, 100 millió forintért, nem egy rossz összeg, hozzá kell tennem, ennek fejében szintén módosítja a rendezési tervet, és egy benzinkutat lehet építeni Budapest egyik igen frekventált pontján.
Megjegyzem egyébként, hogy a felszámolási eljárás során értékcsökkentõ tényezõ volt, hogy a régi rendezési terv alapján ezen a területen nem lehetett volna semmilyen beruházást létesíteni. Természetesen a felszámoló a területen levõ bérlõkkel szemben is elég drasztikusan jár el, hiába fordulnak bírósághoz a bérlõk, a bíróság hónapokon keresztül a kifogásokról nem dönt, holott nyolc nap alatt dönteni kellene.
Birtokvédelmet kérnek az önkormányzattól a bérlõk, az önkormányzat, aki nyilvánvalóan pártatlan és érdektelen az ügyben, elutasítja a bérlõk birtokvédelmi kérelmét. Ezek után meg kell kérdezni államtitkár asszonyt, meddig lehet tûrni az állami vagyon elherdálását. Ki a felelõs a MOVI felszámolásáért, illetve a felszámolási eljárás okszerû gazdálkodást sértõ lebonyolításáért? Mióta kérhet egy hatóság (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) a hatósági tevékenysége fejében anyagi ellenszolgáltatást? Miért nem a felszámolási eljárás elõtt változtatják meg a rendezési tervet? Hogy lehet közterületet eladni?
A többi kérdést föltettem írásban, de remélem, hogy államtitkár asszony válaszol rá. Köszönöm szépen. (Taps jobbról.)