MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az ajánlás 39. pontjában a Btk. 312.§-ában a csempészet, vámorgazdaság tényállásának módosítására nyújtott be a kormány módosító indítványt, szintén ugyanazon okból, amirõl már korábban szóltunk. Nevezetesen, hogy a Ház elfogadta tavaly év végén a vámjogról és a vámigazgatásról szóló törvényt, amely új fogalmi rendszert vezetett be a korábbiakhoz képest. A kormányindítvány nem tesz mást, mint a Btk. 312. §-ába a vámteher és a vámbiztosíték fogalmát emeli be ebbe a tényállásba. Ugyanakkor - én úgy vélem, hogy - itt elkerülte a kormány figyelmét az, hogy a vámteher fogalmának meghatározása az azt jelenti, hogy magában foglalja mindazokat a forgalmi típusú adókat - az általános forgalmi adót, fogyasztási adót - és mindazon díjakat, járulékokat, amelyeket jogszabály alapján a vámigazgatási eljárás során kell kivetni és beszedni, például az Útalapot, környezetvédelmi termékdíjat és még sok minden mást.
Ilyen módon tehát meglehetõsen jelentõs - hogy finoman fejezzem ki magam - állami bevételekrõl van szó, hiszen ez több százmilliárd forintos
nagyságrendû. Éppen ezért én azt gondolom, hogy a csempészet, vámorgazdaság Btk. tényállásában tekintettel kell arra lenni, hogy ez legalább formálisan azonos vagy analóg szabályokat tartalmazzon például az adócsalás és hát bizonyos esetekben a csalás bûntettével. Egyrészt ugye azért, mert tulajdonképpen tartalmilag adócsalásról is lehet szó. Nem vagyok jogász, tehát lehet, hogy ez adócsalásnak minõsül, de van másik jelentõs olyan állami bevétel is a vámteherben, amely nem adó, csak adó módjára beszedendõ járulék, mint ahogy az Útalapot említettem példaként. Éppen ezért én azt gondolom - és itt az ajánlásban szereplõ indítvány még csak megnyitotta a megfelelõ szakaszt -, hogy kapcsolódó módosító indítványt lehessen beadni -, hogy ezt a tényállást az adócsalással azonos szankciókkal kellene szankcionálni vagy valamilyen egészen közel álló büntetési tételekkel. Hiszen addig, amíg az adócsalásnál - lehet, hogy a fogalmat nem fogom tudni pontosan mondani - a nagyobb elkövetési értéknél, vagy a jelentõs elkövetési értéknél öt évig terjedõ szabadságvesztés szabható ki, addig ez - mondjuk - a csempészet, vámorgazdaság esetén csak akkor szabható ki, ha egyidejûleg bûnszövetségben és üzletszerûen követték el.
Tehát látható, hogy egy más minõség esetén szabható ki ugyanaz a büntetési tétel. Itt, ha már említettem a csalást, akkor én azt is megfontolandónak tartom, hogy tekintettel arra, hogy a legjelentõsebb csalások éppen a külkereskedelmi forgalomban követtetnek el, itt olyan minõsített büntetési tétel is legyen, ahogy ez a csalásnál megjelenik, amikor a nagy elkövetési érték mellé üzletszerûség vagy bûnszövetség társul, akkor ez kettõtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel legyen sújtható. Hasonlóképpen én nemhogy megfontolandónak, fontosnak tartom azt is, hogy az is büntetõjogi tényállás legyen, ha valaki a vámteher behajtását jelentõsen késlelteti vagy megakadályozza. Ahogy ez az adócsalás 310. §-ban is megfogalmazódik, hiszen van rá precedens vagy több példa is, amikor nem történik más, csak nem fizetik meg ezt a vámteher keretében kivetett adót vagy más jutalékot. Köszönöm a figyelmet.