DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Szerettem volna én is az eddigi hozzászólókhoz hasonlóan, mindjárt az elején az ügyhöz méltó emelkedettséggel kezdeni a beszédemet az alkotmány koncepciója most tárgyalandó tervezetérõl. Sajnos nem tehetem. Talán szimbolikusnak is tekinthetjük azt az egybeesést, hogy az alkotmánykoncepció vitájára egy nappal azután kerül sor, hogy a Magyar Köztársaság kormányának egyik felelõs minisztere - Keleti György honvédelmi miniszter - durván megsértette a jelenleg hatályos alkotmányt és az erre tett esküjét. S mindezt, úgy tûnik - büntetlenül és felelõsségre vonás nélkül - a törvény, az alkotmány felett állók magabiztosságának magabiztosságával. Ez a tény felveti, hogy mi a valódi értéke az itt elhangzott szárnyaló szavaknak, magának az alkotmánynak mi az értéke. Jogunkat garantáló erõ-e az alkotmány, vagy csak egy darab papír, amit egy felelõs miniszter, akkor hajít a szemétbe, amikor úri kedve diktálja. S a köztársaság felelõs miniszterelnöke mindezt tétlenül nézi.
A Fidesz szerint ez az alkotmányosság a jogállam elveinek nyílt, ráutaló magatartással történõ elutasítása, és éles ellentmondásban áll a kormány ékesszólásával. Hitelteleníti az alkotmány melletti szóbeli kiállást.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Alig fél évtizeddel a zsákutcának bizonyult négy évtizednyi államszocializmus után, és néhány évvel az ezredforduló elõtt, Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb kihívása elõtt áll. Nem kisebb kérdést kell megválaszolnia, minthogy Európa egyenrangú társországaként tudja-e átlépni a harmadik évezred küszöbét, vagy lecsúszik a világ végleg megrekedt, nyomorba, káoszba és erõszakban süppedt reménytelenségben vegetáló nagyobbik részéhez.
Magyarországnak választ kell adnia arra, hogy korszerûsíteni tudja-e gazdaságát, oktatását, igazgatási rendszerét.
Választ kell adnia, hogy gátat tud-e vetni a társadalom végletes kettészakadásának, biztosítva az elszegényedett millióknak legalább a majdani felemelkedés reményét.
Választ kell adnia arra, hogy mindeközben képes lesz-e fenntartani az egyéni szabadságjogok és a demokratikus intézmények mûködõ rendszerét.
Választ kell adnia, hogy képes lesz-e az alattvalók örökül kapott társadalma helyett megteremteni a végre szabad, kezdeményezõképességû polgárok társadalmát.
Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez a polgárok szolidaritását, összetartozás-tudatát kifejezõ közösségek létrejöttét és fennmaradását elõsegíteni.
Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez olyan kulturális és erkölcsi környezetet teremteni, amely az emberi-polgári értékek kiteljesedését segíti.
Választ kell adnia arra, hogy képes lesz-e megõrizni az élhetõ és lakható formában, a természetes és mesterséges környezetünket. Magyarországnak választ kell adnia önmaga és a világ számára, akar-e, tud-e, és ha igen, hogyan, részt venni az emberiség elõtt álló kérdések megválaszolásában.
Tisztelt Országgyûlés! Nekünk, politikusoknak, akik ellenzékben vagy kormányon, az ország sorsa iránti felelõsséget viselünk, választ kell adnunk arra a kérdésre, miként tudunk részt venni a magyarság elõtt álló feladatok megoldásában. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a Magyar Köztársaságnak a magyar polgároknak, olyan alkotmányra van szüksége, amely alapot és keretet ad e nemzeti, történelmi kihívásra adandó hosszú távú válasz sikeréhez.
Tisztelt Országgyûlés! A Fidesz számára megalakulásának elsõ pillanatától központi érték a szabadság. Az egyén és közösségei a tulajdon és a vállalkozás szabadsága. Nem hisszük, hogy létezhet értékesebb társadalmi cél, mint a polgárok békés, szabad, független életének biztosítása. A parlamentáris demokrácia feltétlen és elkötelezett hívei vagyunk. A demokratikus berendezkedés létrejöttétõl nem voltunk és soha nem leszünk hajlandók lelépni az alkotmányosság talajáról.
Tisztelt Ház! A Fidesz szembeáll és szembeszáll minden olyan kormányzati vagy éppen a kormányzattal szemben megfogalmazódott törekvéssel, amely veszélyeztetné az alkotmányos rendszer mûködését. A szabadság megvalósulásának keretét mi polgári demokraták parlamentáris demokráciában és a piacgazdaságban látjuk. Az elmúlt évek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy világos különbséget kell tenni a korlátozott hatáskörû, de feladatainak ellátásában erõs, határozott állam és a tág hatáskörrel rendelkezõ, de gyenge eszköztelen, erénytelen állam között. Az utóbbi maga iránti bizalmatlanságot és rendpárti illúziókat kelt polgáraiban. A Fidesz a jogállam híve. Ezért az emberi és polgári jogokat garantáló törvények és a hatalmi ágak elválasztása által korlátozott polgárok és közösségeik által ellenõrizhetõ, de erõs államot akar.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Fidesz szerint olyan alkotmányra van szükség, amely hatékonyan egyesíti a polgárok jogainak védelmét, a polgárok és közösségei hatalom feletti ellenõrzését egyfelõl és a cselekvõképes, erõs államot másfelõl. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar polgárok szabadságjogaik biztosításán túl, azt várják az államtól, hogy garantálja számukra a biztonságos, félelem nélküli élet lehetõségét. Egy életképes, stabil közjogi berendezkedés csak akkor létezhet és maradhat fenn, ha az államnak van felhatalmazása és képes is a szükséges átfogó intézkedések megtételére, a társadalmi bajok megoldása érdekében. A tehetetlen, gyenge állam hamar elveszítheti tekintélyét, és felélesztheti a demokráciaellenes hangokat. És akkor könnyen elveszhet a szabadság is. Ezért, véleményünk szerint, olyan államra, olyan kormányzatra van szükség, amely egyszerre korlátozott és egyszerre hatékony.
Tisztelt Ház! Mi fideszesek tudjuk, hogy nem könnyû egy olyan közjogi rendszert megalkotni, amely alkalmas a rendszerváltozás hatalmas átalakító feladatainak befejezésére és eközben meg tudja õrizni a közösség bizalmát és egyben felelõsségre vonható is marad.
(12.20)
Az Amerikai Egyesült Államok kétszáz éves alkotmánya e tekintetben komoly tanulság lehet számunkra. Az amerikai alkotmányt ugyanis olyan idõszak után hozták létre, miután megtapasztalták a központi kormányzat gyengeségének hátrányait. Az alkotmányozó atyáknak nemcsak az volt a céljuk, hogy megakadályozzák a zsarnokság visszatérését, hanem az is, hogy energikus kormányt és törvényhozást hozzanak létre, amely képes arra, hogy kormányozzon, irányítson, elõsegítse polgárainak jólétét.
Tisztelt Országgyûlés! A cselekvõképes állam érdekében erõs, a kormányt ellenõrizni képes parlamentre és erõs kormányra van szükség. A parlamentáris köztársaság és a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös ellenõrzésének rendszere erre megfelelõ kereteket biztosít. A Fidesz szerint a parlamenti ellenõrzés hatékonyságának növelése, a parlament közjogi súlyának emelése érdekében a mainál jóval kisebb országgyûlésre van szükség. A mai közel 400 fõ helyett, ennek fele, mintegy 200 képviselõ is elegendõ volna. A Fidesz kisebb, erõsebb és hatékonyabb parlamentet akar. Szükségesnek tartjuk, hogy a választási rendszer alapkérdései szintén helyet kapjanak az alkotmányban.
Tisztelt Ház! A Fidesz szerint a polgárok jogainak biztosítása érdekében az alkotmánynak a szabadságjogok olyan megfogalmazását kell tartalmaznia, amely alapján közvetlenül bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Nem hangzatos deklarációkra van szükség az alkotmányban, hanem kikényszeríthetõ normákra. Mi, polgári demokraták, alapvetõnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse az államnak a polgárokkal szembeni kötelezettségeit. Többek között olyan területeken is, mint a közpénzek állami felhasználásáról való elszámoltatás és elszámolás, a költségvetési és gazdasági alkotmányosság és az államot kötõ szabályok az adóztatás területén.
Az alkotmánynak tartalmaznia kell a közhatalom és a magánszféra világos elhatárolását. Ez a korrupció felszámolásának fõ alkotmányos eszköze. A köz alkalmazottai, a köz pénzét kezelõk, a politikusok, az állami és önkormányzati döntéshozók számára világosan rögzíteni kell az összeférhetetlenség alkotmányos szabályait. Garanciák kellenek arra, hogy az állami bürokrácia nem fonódik össze a magánpénzekkel, az állampolgároknak biztosíték kell arra, hogy az õ ügyükben ugyanolyan részrehajlás nélkül jár el a hivatal, mint bárki máséban. Csak így teremthetõ meg a közbizalom az állam iránt.
Tisztelt Ház! A Fidesz olyan alkotmányt szeretne, amely megerõsíti az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciáit. Véleményünk szerint a bíróságok szervezeti igazgatásának jogát egy vegyes összetételû, ún. igazságszolgáltatási tanács kezébe kellene adni a mai kormányirányítás helyett. Ez biztosíték lenne a polgárok számára arra, hogy kormánybefolyástól mentesen ítéljék meg ügyeiket a bíróságok. Ez összekapcsolható lenne azzal, hogy az ügyészség viszont a kormány alárendeltségébe kerülne, és fõként vádhatósági feladatokat látna el.
Kedves Képviselõtársaim! A Fidesz szerint az új alkotmánynak idõtálló, mûködõképes közjogi rendszert kell rögzítenie, amely képes garantálni az alkotmányos intézmények stabilitását, egymás általi kölcsönös kiegyensúlyozását. Mivel azonban a rendszerváltás, társadalmi politikai kihívásaira is választ kell adni, az új alkotmány nem válhat túl merevvé sem. Az eljárásjogok a bírósági fórumrendszer, a közigazgatási és önkormányzati rendszer, az ország területi beosztásának közeljövõbeli reformja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás feladatai mind azt jelzik, hogy a késõbbi változtatásoknak teret adó rugalmasságra is szükség van. Az alkotmánynak figyelembe kell vennie azt, hogy a buszt, az ország buszát a hosszú átmenet alatt, menet közben kell megjavítanunk.
Tisztelt Ház! A Fidesz szerint az új alkotmánynak az ezeréves magyar államiság, a százötven éves magyar polgári alkotmányosság és az alig hétéves rendszerváltás szilárd és gazdag hagyományára kell épülnie. S egy új alkotmánynak a közjogi folyamatosság jegyében kell megszületnie. Éppen ezért, szerintünk nincs szükség az 1989-ben és '90-ben kialakult demokratikus intézményrendszer alapjainak megváltoztatására. A Fidesz e tekintetben konzervatív alkotmányt szeretne.
Tisztelt Ház! Eddig arról beszéltem, hogy a Fidesz milyen köztársaságot, milyen alkotmányt kíván. Most arról szeretnék szólni, hogy van-e szükség egyáltalán új alkotmányra. Van egy alapvetõ politikai természetû érv, ami miatt szerintünk feltétlenül szükség volna egy új alkotmány elfogadására. Az 1994-es választások, annak eredményei és az annak eredményeként felállt 72%-os többségû koalíció ténye felhívja a figyelmet arra, hogy milyen törékeny és gyenge az alkotmányos biztosítékok rendszere. Ma az alkotmányozó hatalom egybeesik a kormányzó hatalommal, és ez semmiképpen sem szerencsés. Egy kétharmados többséggel bíró koalíció ma lényegében a teljes alkotmányos rendszert átalakíthatja, saját érdekeihez szabhatja. Hogy ezt teszi-e vagy sem, az csupán demokratikus önmérsékletén és nem az alkotmányba vésett korlátjain múlik. S az önmérséklet, mint tudjuk, nem igazi garancia. 1994 szeptemberében, amikor a két kormánypárt a saját szája íze szerint szabta át az önkormányzati választások szabályait és az alkotmány megfelelõ klasszisait, ez az önmérséklet éppen csõdöt mondott. Ezzel szemben az új alkotmány elõkészítése során - eddig legalábbis - mindez mûködött. Azt pedig csak a közeli jövõ fogja eldönteni, hogy elvi alapon az alkotmányosság íratlan elvei miatt történt-e ez így, vagy csak múló hangulat volt a kormánypártok részérõl, amely elpárolog, mint a kámfor, mihelyt a közelgõ választások hatalmi érdekei mást diktálnak.
Tisztelt Ház! A Fidesz szerint az új alkotmánynak biztosítékot kell teremtenie a közjogi rendszer stabilitására, s meg kell nehezítenie az alkotmány aktuálpolitikai célú módosításait.
Kedves Képviselõtársaim! A másik, immár jogi jellegû érv az új alkotmány mellett, hogy az 1989-90-ben létrejött alkotmány nem egységes szövegû, formailag elnagyolt. Ez egyrészt gyengítheti a jogbiztonságot, hiszen többféle értelmezést is lehetõvé tesz, másrészt pedig aránytalanul megnövelheti az alkotmányt értelmezni hivatott Alkotmánybíróság hatalmát. Ez utóbbinak korlátja így pusztán Alkotmánybíróság által önként vállalt önkorlátozás, s nem pedig a jogilag garantált szabályozottság. Az Alkotmánybíróság ún. láthatatlan alkotmánykoncepciója sem jött volna létre, ha az alkotmány szövege egységes, egységes koncepció jegyében született volna. A láthatatlan alkotmány éppen arról szól, hogy a tételes alkotmány hiányos, ezért az Alkotmánybíróságnak kell azt kitölteni - értelmezéssel. Ez a jogalkotói szerep, a parlamenti szerep bizonyos értelemben való átvételét jelentheti, hogyha nem vigyázunk.
A harmadik érv lehet amellett, hogy azért kell új alkotmányt alkotni, mert ezzel szimbolikusan is lezárható a rendszerváltás közjogi korszaka. E tekintetben azonban, azt hiszem, a szimbólumokkal jobb lesz egy kicsit óvatosabban bánni. Ma a parlament többségét ugyanis annak a pártnak a képviselõi adják, amely jogi és politikai értelemben s vezetõinek személyében is örököse annak a pártnak, amely évtizedeken keresztül sárba tiporta az emberi jogokat s tagadta a polgári demokratikus állami elveket. Ez a párt még máig sem tisztázta hivatalosan viszonyát elõdjéhez.
Tisztelt Országgyûlés! Újabb érv lehet az új alkotmány mellett, s nem elhanyagolható, hogy a mai alkotmány hatályos szövege, bizonytalanságai, hiányosságai miatt magában rejti a jövõbeli alkotmányos válságoknak a veszélyét. Alkotmányos zavarok eddig is voltak. S lehet, hogy el lehetett volna kerülni õket egy új alkotmánnyal. Gondoljunk csak a taxisblokádra, a bírósági vezetõk kinevezési ügyére, a köztársasági elnöki jogkörrel kapcsolatban rendre visszatérõ konfliktusokra, vagy arra például, hogy a jelenlegi miniszterelnök szemrebbenés nélkül használt fel zugügyvédi feladatra egy másik hatalmi ágat, a Legfelsõbb Bíróságot, Bokros úr végkielégítésének kapcsán.
(12.30)
Tisztelt Ház! Ennek ellenére, az alkotmányosság elvei ma jórészt mûködõ elvek 1990 óta. Az elmúlt parlamenti ciklus legnagyobb vívmánya a Fidesz szerint az, hogy sikerült kialakítani az alkotmányos parlamenti demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerét. Alkotmányos rendszerünk messze van attól jelenleg, hogy tökéletes legyen, hogyan is lehetne az, amikor az ellenzéke kerekasztal tárgyalásain néhány hét alatt kellett összeütnünk egy új alkotmányt. De még így is alkalmas arra, hogy a siker reményében lehessen védekezni az alkotmányellenes szándékokkal szemben, szigorúan alkotmányos alapokon.
Gondoljunk csak arra, hogy miként védte meg az alkotmány a magyar polgárokat a Bokros-csomag legdurvább elemeitõl tavaly.
Mindent összevetve, az új alkotmányra a Fidesz szerint akkor van szükség, ha valóban hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az államszervezet mûködését és az eddigieknél jobban képes garantálni a polgárok és közösségek szabadságjogait, valamint az állam feletti ellenõrzés jogosítványait. Új alkotmányra akkor van szükség, és akkor jó, ha megszületik, ha nem pusztán az éppen legutóbbi választásokon gyõztes párt vagy pártok akaratát tükrözi, hanem elfogadható, az ország ügyeit a mában és a jövõben meghatározó fõbb politikai erõk és polgárok számára.
Tisztelt Ház! Figyelmeztetésül hadd idézzem egyik jeles jogászunkat, Trócsányi Lászlót: "A magyar közjogi tradíciók is arra kötelezik az alkotmányozókat, hogy kellõ önmérséklettel, megfontolva haladjanak elõre a nemzeti konszenzust kifejezõ új alkotmány elõkésztése során."
Tisztelt Országgyûlés! A Fidesz országgyûlési képviselõcsoportja azt a dokumentumot, amelyet a parlament alkotmány-elõkészítõ bizottsága a ház asztalára letett, a maga erejébõl támogatja és támogatni tudja.
Tisztelt Országgyûlés! Egy valóban élõ, mûködõ alkotmánynak nem a levegõben kell lebegnie, hanem a földön biztos támasztékon kell állnia. McLay, az egykori angol hadügyminiszter és neves történész száz éve ezt írta egy külhoni barátjának: " A ti alkotmányotok csak vitorla és nem horgony."
Tisztelt Ház! Szeretném, ha az alkotmány, melynek tárgyalását ma kezdtük el, nem csupán vitorla lenne, ami elszáll, hanem biztos horgony, amelyhez bizakodással köthetjük hosszú távon a harmadik Magyar Köztársaság hajóját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)