DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Még meg sem száradt a tinta a magyar-szlovák alapszerzõdés ratifikációs okmányainak kicserélésérõl készült május 15-ei jegyzõkönyvön, Meciar úr újabb durva támadást intézett a szlovák rádió május 17-ei, péntek esti adásában a magyarság, illetve a magyar kormány ellen. Ezt már Meciar úrtól jóllehet megszokhattuk, baráti gesztusa azonban - hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnökét is tanácsaival lássa el, beavatkozzék e szomszéd ország belügyeibe - sokakat meglepett. Meciar úr szerint a magyar-szlovák alapszerzõdés, idézem: "Lendületet ad az új politikának, amely azt követeli, hogy a múlt mögött ne csupán bezárjuk, de úgy becsapjuk a kaput, hogy azon keresztül többé se az autonómiát, se a Benes-dekrétumok, se a horthysták szlovákiai rehabilitálásának esélyei vissza ne jussanak.
Ezekbõl a szavakból, ha a szóhasználatot is magyarra fordítjuk, aligha lehet kiolvasnunk Meciar úr jó szándékát a magyarság iránt, valamint hajlandóságát a történelminek mondott kiegyezésre, az egyesek szerint megbékélést elhozó alapszerzõdés hatálybalépése után.
Meciar úr azonban rádióinterjújában olyan hangot is megengedett magának, amelyet agresszív nagyhatalmak kondukátorai is megirigyelhetnek. Így mondta: "Határozottan elvárjuk a Magyar Köztársaság kormányától, hogy elhatárolja magát a különféle autonómia-követelésektõl és a kollektív jogoktól." Vagyis azt követeli, hogy a magyar miniszterelnök határolja el magát a határon túli magyar pártoktól, amelyek a személyi, kulturális és közigazgatási autonómiák megteremtése révén látják megoldhatónak a nemzetiségi kérdést a Kárpát- medencében.
Meciar úr emellett a Horn-kormány által elfogadott kormányprogramban is változtatásokat akar. A magyar kormány ebben két helyen is támogatásáról biztosítja a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit, a kisebbség- politikával foglalkozó és a kül- és biztonság-politikával foglalkozó részben.
A magyar miniszterelnöknek eddig is volt baja a nem sportszerû szlovák politikusokkal. Horn úrnak egyik elsõ útja, kormányfõként Meciar úrhoz vezetett és még jól emlékszünk rá, hogy a szlovák kormány szerint akkor a magyar miniszterelnök bocsánatot kért a szlovákok ellen elkövetett állítólagos bûneinkért. Talán azért, hogy még mindig ott élünk? Nemrégiben pedig Josef Migas úr a szlovákiai demokratikus baloldal pártjának elnöke, Horn Gyula pártelnökkel való május 10-ei találkozója után, szlovák sajtójelentések szerint úgy nyilatkozott, hogy az MSZP elnöke, azaz Horn Gyula magyar miniszterelnök nem támogatja a területi autonómia kialakítását Dél- Szlovákiában, s a Benesi dekrétumok átértékelését sem tartja megoldhatónak. Azt tudjuk, hogy elsõ esetben a miniszterelnök úr miként bizonygatta igazát. Migas úr állításait azonban nem cáfolta, hacsak azt a Népszabadság-szerkesztõi beszúrást nem tekintjük annak, melyben Migas állításaival szemben más forrást is idéznek. Szlovák politikusok, Meciar miniszterelnök úr és Migas pártelnök úr és a szlovák politikusok bizonyára nem fogalmaznának meg botorságokat, ha miniszterelnök úr határozottan kiállna saját kormányának programja mellett, és egyértelmûen leszögezné a határon túli magyarság autonómia-törekvéseivel való egyetértését, melyet a dél-tiroli modellhez hasonlító európai megoldásnak tekinthetünk.
A miniszterelnök úr kormánya okozott már számos meglepetést a magyar társadalomnak, különösen saját szavazóiknak. Nem azt tették, amit ígértek. Nem azt teszik számos esetben, amire a kormányprogramban kötelezettséget vállaltak. Így vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy Meciar úr téved? Vajon nem vállalt-e már miniszterelnök úr mást is az autonómia-törekvésekkel kapcsolatba valakiknek, akár itthon, akár külföldön, mint amit kormányának programjában 1994-ben lefektetett? Hiszen elõfordult már, hogy változtatta véleményét, talán többször is, mint ebben az országban szokás.
Miniszterelnök urat tehát meg szeretném kérdezni, hogy nyilatkozzék, érvényben van-e még az 1994-ben elfogadott kormányprogram? Érvényben van-e még az a mondat a 10. részbõl, hogy idézem: "A kormány a határon túli magyarságot a magyar nemzet részének tekinti." Tartja-e vajon ebben a kérdésben az 1994- ben adott szavát? Ha igen, akkor nyilván megteszik a miniszterelnök úrnak a hírközlõ eszközök, hogy leközlik a határon túli magyarság autonómia- törekvésére vonatkozó részeket, és errõl remélhetõleg Meciar úr is a budapesti Szlovák Nagykövetség segítségével értesülni fog, és nem fog többet más államok kormányzati politikájába beavatkozni. Mi is megnyugodhatunk, hogy miniszterelnökünk nem változtatja meg mindenben és mindenkor a véleményét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)