DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Felszólalásom kezdetekor utalnom kell Balsai István képviselõtársam által tegnap elmondottakra. A Magyar Demokrata Fórum egy jó alkotmány meghozatalában érdekelt.
(11.30)
Ezért megköszönvén a szakértõknek s a magyar állampolgároknak az értékes észrevételeket, ismételten kinyilvánítja, hogy a vita során minden ésszerû érvet hajlandó megfontolni, és álláspontja nincs kõbevésve.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elsõ fejezetnek az állam területérõl, az állami jelképekrõl szóló részéhez, valamint a második fejezethez kívánnék hozzászólni. A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy az állam területével kapcsolatban az alkotmányban rögzíteni kell, hogy a terület oszthatatlan, és épségének védelme alkotmányos megfogalmazást igényel. A területrõl szólván a határok kijelölését elég a nemzetközi szerzõdésekre való utalással meghatározni. Az önkormányzatok önállósága miatt nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítsen bizonyos területi beosztásokat. És e körben úgy gondoljuk, hogy a fõvárosi kerületek önállósága, valamint a megyék további szerepének megtartása miatt ezeket nevesíteni kell az alkotmány elsõ fejezetében. Az állami jelképek természetesen a jelenlegiek, a jelenlegi zászló és címer, de úgy gondoljuk, hogy nagyon idõszerû lenne, hogy az állami jelképek sorában az alkotmány fölvegye a Szent Koronát. Meglátásunk szerint a Szent Koronához jelenleg semmiféle olyan negatív érték nem tapad. Ez a szimbólum most már nem tartalmazhat olyan visszatartó erõt, amely megakadályozná az 1994-ben megválasztott Országgyûlést abban, hogy a magyar államiságnak ezeréves szimbólumát az állami jelképek sorába iktassuk. Ez nem sérthet senkinek, és nem sértheti a szomszédos országokban élõknek az érzékenységét, de viszont a magyar nemzeti öntudatnak egy olyan szimbóluma, amely az alkotmányban legalább olyan súllyal kell hogy szerepeljen, mint Kölcsey Ferenc Himnusza. És utalni szeretnék arra, hogy a jelenlegi alkotmány közvetve tartalmazza a Szent Koronát, így hogy magyar Szent Korona, azért használtam én ezt a kifejezést, amikor a címerrel kapcsolatos részben utal arra, hogy a Szent Korona az a címerpajzs fölött a címer részét képezi. Én úgy gondolom, hogy talán az e tárgy körben benyújtott módosító javaslatunkat képviselõtársaim támogatni fogják.
Igen tisztelt Országgyûlés! Az emberi jogokkal kapcsolatban le kell szögezni, hogy nagyon dicséretes az alkotmánykoncepció megszövegezõinek az a szándéka, hogy elsõsorban a normativitásra törekednek, és igyekeznek kerülni minden olyan eddigi alkotmányos jognak az alkotmányban történõ szabályozását, amelynek a teljesíthetõségére úgymond nem látnak garanciát. De minden jószándék ellenére el kell mondani, hogy talán ez az alkotmány fejezetei közül ez a legneuralgikusabb pont, és az állampolgárok számára talán ez a leghúsbavágóbb fejezet. Tudniillik ezek azok, amelyek közvetlenül az állampolgárok számára jelentenek olyan tartalmakat, olyan jogosítványokat, amelyek a mindennapi életvitelüket is meghatározzák. A modern alkotmányok egyik alapvetõ részét, az emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó kinyilatkoztatások adják. Az egyes alkotmányokban található lista mindig az adott korszak történelmi eseményeitõl volt befolyásolva, hisz amikor a lényeges emberi szabadságjogokat sértették meg, akkor természetesen válaszként az adott alkotmány mindig ezeket a szabadságjogokat erõsítette meg a leghangsúlyosabban. Ezért található a korai polgári alkotmányokban ugye a leghangsúlyosabb részként az emberi szabadságjogoknak a védelme. A második világháborút követõ alkotmányfejlõdés viszont az úgynevezett második generációs jogok családjának megalkotásával, a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstõl mentes élethez való jogok megfogalmazásával utal arra, hogy az alapvetõ jogok köre mindig bõvíthetõ. Érthetõ volt, hogy 1989-et követõen nem ezeket a másodgenerációs jogokat kellett újraszabályozni az alkotmányban, mert azt a hatályos alkotmány tartalmazta, hanem a politikai szabadságjogok és szabadságok nyertek megerõsítést. 1996-ban viszont figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalomnak az igénye nem az, hogy ismét cizelláljuk a szabadságjogokat, szabadságokat, hanem azt várja el a Magyar Országgyûléstõl, hogy ezeket az úgynevezett másodgenerációs jogokat töltse meg tartalommal. Nem lehet eltekinteni a társadalom elvárásától, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette igencsak jelentõs társadalmi érdek fûzõdik hozzá, hogy a Magyar Köztársaság új alkotmányában ezek a jogok mint a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstõl mentes élethez való jogok hogyan és miként szerepelnek.
A társadalom ennek a jogcsoportnak a megerõsítését várja el tõlünk, nem pedig ezeknek a jogoknak a kiüresítését. Joggal kifogásolhatjuk még azt is, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy azóta a nemzetközi alkotmányjog-fejlõdés már az úgynevezett harmadgenerációs jogoknak a csoportját is megalkotta. Ilyen például a fejlõdéshez, a békéhez, a társadalmi haladáshoz való jog.
Ezek egyáltalán nem szerepelnek az alkotmány koncepcióban. Alkotmányt hosszú távra hozunk létre. Az alkotmány hosszú idõre stabilitást kíván biztosítani. Ezért, véleményünk szerint, nem lehet a jelenlegi szûkös gazdasági helyzetekbõl kiindulva úgy fogalmazni meg az alkotmányt, hogy ne legyenek utalások, ne legyenek jelzések és ne legyenek azért a korábbi alkotmány egyes rendelkezéseinek a megtartására irányuló szándékunk, a koncepcióban.
Tisztelt Országgyûlés! Az nagyon szimpatikus az elsõ pillanatban, hogy a koncepció az emberi és állampolgári jogok széles katalógusának a megfogalmazására törekszik. Azonban rendkívül kétséges már, amikor nézzük a koncepciónak a szövegét, hogy 35 féle emberi jogot szabályoz. A második fejezetben 7 állami kötelezettségvállalásként szerepelt, további 12 emberi jog pedig az igazságszolgáltatási részben.
A túlzott részletezés az alkotmányos jogok alapvetõ jellege, általánossága, így nem a túlzott részletezéssel. Az alkotmányos jogok alapvetõ jellege, általánossága nem lesz eléggé világos. Másrészt, ha túl részletezõ az alkotmányos jogok katalógusa, az a látszattal ellentétben inkább korlátozza az alkotmányos jogok terjedelmét, minthogy szélesebbé tenné. Ez azért van így, mert minden részletezés lehetõséget ad a kontrárius értelmezésre, mert megengedi annak a feltételezését, hogy a részletesen fel nem sorolt, az adott alapvetõ jog körébe tartozó jogok alkotmányosan nem garantáltak. Igen nagy kérdés továbbá, hogy meg lehet-e birkózni azzal, hogy az egyetemes jogokat az alkotmány egy különleges szerkezetbe kívánja rögzíteni.
Nem tartjuk szerencsésnek az alapjogok tagolatlan felsorolását. Mivel az alapjogok között érvényesüléseket tekintve vannak eltérések. Ezeket az eltéréseket az alkotmány szerkezetében is érvényre kellene juttatni, hogy egyértelmûen elhatárolható legyen, mely jogok azok, amelyek érvényesíthetõk a jogalkalmazás menetében, és melyek azok, amelyeknek az érvényesítése jogalkotási, törvényhozási útra tartozik.
Az alkotmánynak azért kell szerkezetileg is eligazítást adni e tekintetben, mert enélkül félõ, hogy ott is normativitási deficit keletkezik, ahol ezt az alapjog tartalma nem indokolja. A koncepció elemzése során igen nagy figyelmet kell fordítani az országgyûlési biztos szakvéleményére. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa ugyanis mintegy általánosságban rögzíti, hogy tekintettel arra, hogy ez az új alkotmány nem egy forradalmi helyzetnek a következménye, ezért a korábbi alkotmányban rögzített jogok nevesítése az új alkotmányban, mindenképpen indokolt.
Ezzel egyetért a Magyar Demokrata Fórum, és határozottan kifejezi azt az álláspontját, hogy irányadó szempont kell hogy legyen az alkotmányozás során az, hogy az emberi és állampolgári jogokat az alkotmányozó a korábbinál lényegesen ne fogja szûkebbre.
(11.40)
Tartsa szem elõtt a magyar társadalom elvárásait, és legyen figyelemmel a nemzetközi összehasonlítási lehetõségekre. A Magyar Köztársaság alkotmánya nem lehet szûkkeblû bizonyos jogok tekintetében, mert külpolitikai megítélésünk szempontjából ez lehet, hogy negatív eredményt fog okozni. Éppen ezért tarthatatlannak véljük azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló rész az utolsó legyen a katalógusban. És ne tartalmazzon kifejezett utalást a kisebbségi jogok kollektív gyakorlására, valamint arra a jogra, hogy az adott kisebbség az anyaországával nemzetközi kapcsolatot tarthasson fenn.
Úgyszintén nem lehet nem néven nevezni a kisebbségek képviseletének a kérdését sem. A koncepció jelenleg errõl hallgat. A hallgatás is valamiféle válasz, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben egyértelmû választ kell adnunk.
A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy a gyermekek jogait alapjogként kell megfogalmazni. De éppen emiatt egyetért azzal is, hogy a házasság és a család alapjogi intézményként kell hogy szerepeljen a magyar alkotmányban. Megkerülhetetlen - véleményünk szerint -, hogy ez államcélként szerepeljen, az államnak csak intézményi kötelezettsége legyen e tekintetben.
Azt is szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse - a korábbi alkotmányhoz hasonlóan -, hogy a szülõ nõt a szülés elõtt és után különleges jogok illetik meg. Ezt az alkotmányban kell kimondanunk Magyarország jelenlegi népesedési helyzetére tekintettel is, valamint a jövõnk érdekében.
Elfogadhatónak tartjuk annak alapjogi kimondását, hogy a testileg és szellemileg sérült állampolgárok megkülönböztetett bánásmódra tarthatnak igényt. Lehet, hogy ez az elsõ pillanatban furcsának tûnik, de tudnunk kell azt, hogy Magyarország lakosságának igen nagy része fizikailag vagy esetleg szellemileg sérült, és mivel a Magyar Demokrata Fórum vallja a társadalmi szolidaritásnak az alapeszményét, úgy véljük, ennek alkotmányos megjelenítése éppen annak a kifejezése, hogy az állam tudatában van annak, hogy egyes állampolgáraival szemben fokozottan, fokozott gondossággal kell eljárni.
Nem értünk egyet azzal, hogy a koncepció az egészséges környezet védelmét államcélként fogalmazza meg. A jelenlegi alkotmány megfogalmazását részben értelmezte az Alkotmánybíróság, és arra a következtetésre jutott, hogy az állam nem csökkentheti a környezetvédelem, a természetvédelem elért szintjét. Ehhez képest tehát visszalépést jelentene a koncepcióbeli megfogalmazás, de lehetõvé tenné, hogy az állam a természetvédelem jelenleg elért szintjét alkotmánysértés nélkül csökkenthesse.
Figyelemmel arra is, hogy az ország lakosságának egészségi állapota nagyon rossz. Óhatatlanul szükséges a sportnak a megjelenítése, a sporthoz való jog megjelenítése az alkotmányban. Én úgy gondolom, hogy ezzel összefüggésben az sem túlzott, hogy hangsúlyosabban kellene megfogalmazni a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelmét és támogatásának alkotmányos problematikáját. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket lehet számûzni egy alkotmányból, lehet hangsúlytalanná tenni, de akkor az alkotmánynak épp az a része veszik el, ami miatt alkotmányozni akar egy ország, hogy hosszú távra értékeket leadjon a lakosság számára.
Véleményünk szerint nincs akadálya annak sem, hogy alapjogként nyerjen megfogalmazást akár a társadalombiztosításhoz, akár a pihenéshez való jog, vagy a fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz járó jog. Legtöbb vitát azt a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog újraszabályozása fogja kiváltani. Olyan lényegesnek tartja ezt a Magyar Demokrata Fórum, hogy felszólalási idejének jelentõs részét ennek fogja szolgálni, és Kis Gyula képviselõtársam fog majd ebben a kérdésben szólni.
Sajnos nincs idõm arra, de majd a részletes vitában bõvebben fogok szólni arról, hogy miért elégtelen a vallásszabadság, az eljárási jogok jelenlegi szabályozása. Miért lenne szükséges a közerkölcsre is hivatkozni az emberi és állampolgári jogok korlátjaként. S miért kellene bõvíteni azon jogok körét, amelyektõl még az ország biztonságát fenyegetõ rendkívüli helyzet esetén sem lehet eltérni.
Nincs lehetõségem szólni az alkotmányvédelem problematikájáról, de föl kell hívni a figyelmet, hogy a koncepció szûkít, amikor csak jogsértés esetén adja meg az állampolgár számára a közvetlen alkotmányvédelem lehetõségét. Nem tudok szólni az élethez való jog kapcsán a halálbüntetésnek, a magzatvédelemnek a problematikájáról, és nem tudok szólni még számos egyéb olyan dologról, amelyet sajnos kormánypárti képviselõtársaim által megszavazott nagyon szûk idõkeret nem tesz lehetõvé.
De bízom abban, hogy a vita során - idõkereten kívül - sok mindent el lehet mondani, és a részletes vitában meg fogjuk tudni gyõzni egymást arról, az alkotmány mindannyiunknak az érdeke. Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Képviselõtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)