DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnöknõ, Tisztelt Országgyûlés! Mint ahogy már többen elmondták az SZDSZ részérõl elõttem, a Szabad Demokraták Szövetsége egyértelmûen támogatja az új alkotmány koncepciójának a tervezetét, az új alkotmány elveit. Az elõttem szólókhoz hasonlóan én is néhány olyan gondolatot szeretnék elmondani, ami a szöveg javítását, csiszolását célozza.
Egyrészrõl még az általános rendelkezések, az elõzõ fejezet tartalmaz egy olyan kitételt, ami az emberi jogokkal foglalkozó fejezethez kapcsolódik, ahhoz szeretnék egy észrevételt fûzni. Nevezetesen: az általános rendelkezések között szerepel az, hogy az egyetemes emberi jogok és állampolgári jogok biztosítására az állam köteles védeni ezeket a jogokat és köteles az érvényesülésüket támogatni. Ez helyes.
(14.30)
Nyilván a modern államnak tevõlegesen is közre kell mûködnie e jogok biztosításában, de én azt gondolom, hogy indokolt feltétlenül a koncepcióba belevenni olyan megfogalmazást is, ami azért mégiscsak tartalmazza az állami tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget is, tehát annak a kötelezettségét, hogy itt mégiscsak arról van szó, hogy a velünk született és elidegeníthetetlen jogainknak a gyakorlásában az állam nem akadályozhat minket. Tiszteletben kell tartani e jogainkat. Ennek megvan persze olyan oldala is, hogy a modern állam körülményei között az államnak tevõlegesen is biztosítania kell, hozzá kell járulni ahhoz, hogy ezekkel a jogainkkal tényleg élhessünk, de azt gondolom, hogy nem szabad szem elõl tévesztenünk azért azt a követelményt, hogy e tekintetben az államnak alapvetõen nagyon figyelnie kell arra, hogy milyen tekintetben szükséges valóban beavatkozni olyan jogainknak a szférájába, amik a magánszférának a sérthetetlen részét képezik. Tehát csak akkor indokolt a beavatkozás, hogyha az feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jogokat tényleg gyakorolhassuk.
A második megjegyzésem az emberi jogi fejezetnek az elsõ mondatához kapcsolódik, ahol is azt mondja a szöveg, hogy széleskörûen kell szabályozni ezeket a jogokat az alkotmányban. Ez egyrészrõl helyes abban a tekintetben, hogy helyes szerintem, hogyha az alkotmány széles körben felsorolja a szabályozandó jogokat, az viszont elkerülendõ lenne - minthogy azt többen már megjegyezték elõttem -, hogy részletekbe menõ szabályozásként értelmezzük ezt a kitételt, hiszen ez oda vezethetne, hogy egy rugalmatlan szabályozás születne, amely szerint hát az alkotmányban úgy lennének meghatározva az emberi és állampolgári jogok, hogy nem volna ott mód arra, hogy a törvények, amelyek az alkotmány szerint természetesen kimondandó, hogy a törvények nem sérthetik lényeges tartalmát ezeknek a jogoknak, de ezzel a megszorítással a törvények és a bírói gyakorlat nem alakíthatná az alkotmány keretszabályozásának megfelelõen, rugalmasan és a változó körülményeknek megfelelõen az emberi jogok gyakorlásának a korlátait.
A harmadik gondolat, amit szeretnék elmondani, az az, hogy az alanyi jogok között szerepel természetesen a gondolat és a véleménykifejezés szabadsága és a sajtószabadság. Késõbb szerepel az információs szabadság annak különbözõ vonatkozásaival, én azt hiszem, hogy megfontolandó lenne annak megfelelõen, ahogy ez szerepel is korábban, hogy egy csoportba kell szerkeszteni az összefüggõ szabadságokat. Azt hiszem, hogy mondjuk a közérdekû adatok megismeréséhez való jog olyan mértékben kiinduló feltétele a vélemény- nyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak, hogy ezeket egy csoportban érdemes szerepeltetni, és általában azt hangsúlyoznám még ezzel kapcsolatban, hogy azt hiszem, hogy az egyéniség szabadságához, az egyéniség érvényesüléséhez, kibontakozásához olyan mértékben alapvetõ a gondolatszabadság biztosítása, hogy az ezzel összefüggõ és a gondolatok kifejezésének a szabadságának a biztosítása is természetesen, hogy az ezzel összefüggõ jogokat azt hiszem megfontolandó volna a felsorolásban elõrébb szerepeltetni még akkor is, hogyha ezt - szeretném hangsúlyozni és hangsúlyosan fölvetni -, hogy tudom, hogy a sorrend az természetesen nem jelent egy olyan rangsort, hogy most akkor mi a tizedik fontosságú és mi az elsõrendû fontosságú jog, de valamit mégis kifejez és azt hiszem, hogy megfontolandó volna, hogy a gondolatszabadságot és a kifejezési szabadságot olyan értéknek tekintsük mi is - más országokhoz hasonlóan -, amit az elsõk között kellene említenünk a jogoknak a felsorolásában.
A sajtószabadsággal kapcsolatban ezen túl még azt szeretném megjegyezni, hogy azt hiszem, hogy tekintettel arra, hogy a sajtószabadság technikai eszközei - különösen mostanában - olyan hihetetlen robbanásszerû fejlõdés elõtt állnak, hogy emiatt nem volna azt hiszem célszerû bizonyos technikai eszközök egy részének vonatkozásában speciális kitételeket, különösen az alkotmány koncepciójában, az alkotmány elveit tartalmazó szövegben szerepeltetni. Szerintem ezt el kellene hagyni, nevezetesen itt a rádiózásra és televíziózásra és hírügynökségre vonatkozó részre gondolok, hanem majd az alkotmány konkrét szövegtervezetének az elkészítésénél kell átgondolni azt, hogy szükséges-e az alkotmányban a sajtószabadságra vonatkozó általános elveken túl a sajtó különbözõ technikai eszközeibõl fakadó eltérõ lehetõségeknek megfelelõ szabályozást valamilyen módon megszövegezni, vagy pedig ezt szintén törvényekre és a bírói gyakorlatra kell hagyni.
Az államtitokkal kapcsolatban a közérdekû információk szabadságával kapcsolatban, ami ahogy említettem már - és hát ahogy az nyilvánvaló is -, hát szorosan kapcsolódik a kifejezés szabadságához, a sajtószabadsághoz. Azzal kapcsolatban azt a megjegyzést szeretném tenni némiképpen hasonlóan az eddigi észrevételeimhez, hogy megfontolandó volna az, hogy az államtitokkal kapcsolatban ne a tartalmi elemeket sorolja fel, ne a tartalmi elemeket próbálja meghatározni az alkotmány, és ne errõl szóljon az alkotmánynak az alapelvi szövege sem, koncepciója sem, hanem azt próbáljuk meg esetleg - ezt csak megfontolásképpen vetem föl, némiképpen határozatlanabbul, mint az eddigi elmondottakat -, tehát hogy azt foglalhatnánk esetleg az alkotmány koncepciójába és aztán az alkotmány szövegébe is, hogy milyen típusú érdeke indokolhatják azt, hogy bizonyos információkat államtitokká minõsítsünk.
Végezetül pedig még azt szeretném még megjegyezni, hogy az emberi jogi fejezet befejezõ része, ami arról szól, hogy a jogoktól való eltérés, a jogok felfüggesztése milyen szigorú feltételekkel és milyen mértékben biztosítható, azt hiszem, hogy még egy garanciális elemmel kiegészíthetõ lenne, arra történõ utalással, hogy a jogok felfüggesztése csak az adott helyzettel, az adott rendkívüli helyzettel, veszélyhelyzettel összefüggõ vonatkozásban történhet. Ez persze magában foglalhatja az adott, csak a legszükségesebb mértékben történõ felfüggesztés jogtól való eltérés megfogalmazás is, de azt hiszem, hogy talán nem volna fölösleges az elõbbit is hangsúlyozni, tehát, hogy csak az adott vonatkozásban lehet a jogoktól eltérni egy adott veszélyhelyzetben.
Ezeket a gondolatokat javasolnám képviselõtársaimnak megfontolásra, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)