DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Ha címet kellene adni mondandómnak, azt adnám, hogy az oktatás szabadságának kérdései az alkotmánytervezetben.
Miután azonban az eddigi hozzászólásokban képviselõtársaim közül Hegyi Gyula, Sasvári Szilárd, részben Mészáros István is, mások is szóltak az oktatás kérdéseirõl, ez megadja azt a lehetõséget, hogy mondandómat lényegesen rövidebbre fogjam.
Örvendetesnek tartom azt, hogy az oktatással kapcsolatos kérdések, azok az alanyi jogok körébe tartoznak a tervezetben, és a tervezet készítõi kifejezték azt a meggyõzõdésüket, hogy az alkotmányban foglalt alapvetõ jogok kifejezik azt, hogy mit tart fontosnak az alkotmányozó. Tehát ha az oktatással kapcsolatos kérdések itt szerepelnek, és az alanyi jogok között szerepelnek, akkor nyilvánvalóan ezt alapvetõ fontosságúnak tartják a tervezet készítõi is.
Engedjék meg, hogy bizonyos filológiai összevetéseket tegyek. Merem ezt nem jogász létemre, annak ellenére is megtenni, hiszen hozzáértõ jogász képviselõim is tettek korábban ilyen összevetéseket. De a hatályos alkotmány 70. § f) pontjában a következõ olvasható: A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelõdéséhez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes, kötelezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg.
Az oktatással kapcsolatos jogok, amint mondottam, a tervezetben is alanyi jogok maradnak, bár ezt természetesen helyeslem, bár a logikáját meg kell mondanom, nem mindig értem. Azért nem értem mindig, hiszen az oktatással kapcsolatos jogok között van egy csomó olyan, amely állami kötelezettségvállalást kell hogy jelentsen. És sajnos a jelen helyzetben azt kell mondanom, hogy egy sor olyan elem van, amely ma már csak távoli államcélként jelenik meg.
A tervezet szerint, megint idézem: "Az oktatás és az iskolaalapítás szabadsága alanyi jogként jelenik meg", ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam felügyeletet gyakorol az oktatás felett, a tandíjmentes állami közoktatáshoz és az elsõ szakképzettség megszerzéséhez való jog. Ide kapcsolódóan ki kell mondani, mondja a tervezet, a gyermek 16 éves koráig tartó tankötelezettségét.
A két szöveg összehasonlításában a hatályos alkotmánynak három kulcsszava van. Az ingyenes és kötelezõ általános iskola, másodszor a mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõoktatás, és harmadik elem az anyagi támogatás. A tervezetnek is három, illetve négy ilyen kulcsszava van.
Az egyik az oktatás és az iskola alapítás szabadsága, a második az állami felügyelet, a harmadik a tandíjmentes közoktatás, amely az én véleményem szerint egyáltalán nem azonos az ingyenes és kötelezõ általános iskolai oktatással és a harmadik az elsõ szakképzettség megszerzéséhez való jog.
Nos ezeknek az elemzése azt mutatja, hogy azért nem pontosak azok a fogalmak, amelyekkel a tervezet él. A közoktatás, az én felfogásom szerint is, s én nem állok egyedül ezzel a felfogással, valójában nem a magánoktatás ellentéte, hanem mindenfajta törvényi szabályozásban az, ami nem felsõoktatás. Tehát a felsõoktatás és a közoktatás az ami párhuzamba állítható, hiszen most van benyújtva a közoktatásról szóló törvény és a felsõoktatásról szóló törvény, amely elválasztja egymástól a közoktatást és a felsõoktatást.
Én nagyon boldog lennék, hogy ha a közoktatás az alkotmánytervezet szerint a jövõt illetõen valóban teljes egészében ingyenes lenne. A valós helyzet azonban a közoktatás bizonyos ágaiban már ma sem ilyen, és ez lényegesen több, mint ami a most hatályos alkotmányban az általános iskola ingyenességével kapcsolatosan meg van fogalmazva.
Tehát itt úgy érzem, hogy pontosan meg kell mondanunk, hogy mit jelent a közoktatás tandíjmentessége. Lehet, hogy ez kevesebb - Hegyi Gyula nincs már itt,... (Közbeszólás: Itt vagyok.) ...nem tudom neki megmondani, hogy kevesebb, mint az ingyenesség. Ezt is örömmel vesszük, hogy ha tandíjmentes.
A másik elem az elsõ szakképzettség megszerzéséhez való jog, amely szintén tandíjmentes. Mit jelent ez az elsõ szakképzettség. Hadd idézzek egy definíciót, azt is megmondom, honnan, a benyújtott közoktatási törvénybõl.
"Az iskolai rendszerû oktatás keretében szerzett, minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára történõ felkészítés jogszabályokban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri."
Nyilvánvalóan a szakképesítés és a szakképzettség szinonim fogalmakként szerepel. Az én magánvéleményem szerint a kettõ nem jelent, nem azonos értelmû, nem szinonimák. Ha én azt mondom, hogy az én szakképzettségem, hogy ilyen és ilyen tanár vagyok és ezt elsõ szakképzettségként szereztem meg, mert elõtte nem volt semmilyen más szakképesítésem. Akkor ebbõl az is következik a mostani tervezet szerint, hogy a felsõfokú oktatásban semmiféle tandíjat nem lehet szerezni azok esetében, akik az elsõ szakképzettséget fogják megszerezni.
(15.00)
Ha különbséget teszünk a szakképesítés és a szakképzettség között és a szakképesítésnek azt tekintjük, amit középfokú oktatásban, mondjuk a szakmunkásképzõ intézetekben vagy szakképzõ intézetekben lehet megszerezni, akkor nyilvánvalóan ez a különbség nem fog megjelenni.
Végül a negyedik elem a 16 éves korig tartó tankötelezettség. Én úgy vélem, tisztelt Ház, hogy nem szükséges ennek kimondása. A tankötelezettséget valóban ki kell mondani, de hogy ez a tankötelezettség meddig tart, azt ne határozzuk meg alaptörvényben, hiszen reménységünk szerint ez a tankötelezettség esetleg a következõ években már 18 évre fog emelkedni, és abban az esetben ne legyen ehhez szükség alkotmánymódosításra. Ezek a részletes vagy apró megjegyzések nyilvánvalóan segítséget kívántak nyújtani ahhoz, hogy pontosan fogalmazzunk a tervezetben is és még inkább a normaszövegben. Ha olyan alkotmányt akarunk teremteni, amelynek a normaszövege nem ad vitákra lehetõséget és alkalmat, akkor azt hiszem, hogy ezeket az apró megjegyzéseket esetleg figyelembe lehet venni. Köszönöm szépen. (Taps.)