DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Köszönöm a szót. A mai nap az emberi jogoké, emberjogi súllyal, ahogy itt az egész napos vitát figyeljük, az ezen belül biztosítandó szociális jogoké. Ezért a Magyar Demokrata Fórum úgy gondolta, hogy sorrendi cserével is ennek a nyomatéknak ad hangot, és ugyanakkor ennek az elég zsúfolt, két fejezetre terjedõ vitának az általános részében szeretnék néhány - tényleg csak röviden - szóvá teendõ dolgot érinteni még, és visszatérni az alapvetõ alkotmányos elvekhez, illetõleg az elsõ fejezetben szabályozott kérdésekhez. Szeretném hangoztatni a Magyar Demokrata Fórum nevében azt, hogy a preambulummal kapcsolatos szabályozási elveket a jelenlegi formájában nem érezzük elegendõnek. Nem érezzük elegendõnek ezt, mert ezt a megfogalmazás túlságosan is historizáló és kevéssé közjogias. Azzal természetesen egyetértünk, hogy a preambulumban - ha ilyet a parlament többsége el fog fogadni, és mi ennek az érdekében kívánunk majd érvelni -, utaljon Magyarország történelmi hagyományaira, de ezen túlmenõen, a preambulumban a történelmi hagyományokra való utalással egyidejûleg ki kell fejezni azt is, hogy a jelenlegi magyar állam jogfolytonosságot képez a történelmi értelemben vett magyar állammal. Úgy gondolom, hogy ez a megjegyzés részben feloldja azt az, itt ma is többször elhangzott elvárást, amely az államformának, illetõleg az állam elnevezésének problémáját feszegette. Tegnap már a szabaddemokraták vezérszónoka is jóváhagyólag módosította korábbi álláspontját, hogy egyet lehet érteni azzal az elég nagyszámú észrevételben is elhangzott igénnyel, hogy ne Magyar Köztársaságra, hanem Magyarországra változzon az állam elnevezése. Ma hallottunk ezzel szemben érveléseket, éppen Bihari Mihálytól. Valóban, az érvek túlnyomóan a hagyományos és a nemzetközi jognak megfelelõen az államformát is magában foglaló elnevezést indokolják abban az esetben, hogyha az általunk javasolt módon a preambulum közjogi értelemben utalna a magyar állam kontinuitására és a történelmi Magyarország jogfolytonos folytatójára, úgy gondolom, hogy akkor ez az állam elnevezéssel kapcsolatos kérdés is megoldásra kerülne.
Tisztelt Országgyûlés! A szuverenitással kapcsolatban a mai vitában többen érintették a felségjogok és az ezzel kapcsolatos lemondás szabályozását. Így, ahogy most az elvek közé, a szabályozási elvek közé megfogalmazásra került, valóban nem kielégítõ. Szeretnék azonban arra utalni, azt hiszem, ezt ma már valaki hangoztatta, hogy tulajdonképpen egyet kell azzal érteni, hogy ez az egész kérdéskör, a szuverenitással kapcsolatos lemondás, keveredik az alkotmány koncepciójában is a jogforrások egymással kapcsolatos, és a hazai és nemzetközi jog egymással kapcsolatos viszonyára. Én el tudom fogadni azokat a szakértõi véleményeket a Demokrata Fórum nevében, amelyek úgy tekintik, hogy egy integrációs folyamat eredményeként egy nemzetközi szervezethez való csatlakozás - adott esetben az Európai Unióhoz való csatlakozás - nem kevesebb, hanem tulajdonképpen többletjogot szerez Magyarország számára, hiszen Magyarország ezáltal egy közös döntéshozó folyamat egyik alanya lesz, és például a döntésével a többi országgal kapcsolatban is mintegy többletet, többletjogot szereznek. Ilyen értelemben tehát ez nem a felségjogok klasszikus értelemben történõ megkurtítása, és valóban indokolt a szabályozási koncepcióban javasolt módon, tehát az úgynevezett monista álláspont figyelembevételével ezt a kérdést ott szabályozni. Ugyanakkor ennek a kérdésnek a megfelelõ kettéválasztásával, úgy érezzük, hogy a felségjogok, amelyek a valóban meglévõ és klasszikus értelemben vett felségjogoknak a korlátozását illetõen okvetlenül differenciálni kell, az itt meglehetõsen lágyan történõ szabályozást megfelelõen szakaszolva és megfelelõen rendszerezve a tekintetben, hogy melyek azok a felségjogok, amelyekrõl semmilyen körülmények között nem lehet lemondani. Az ország alkotmánya ezt szabályozza mindenképpen.
(15.30)
Abból is következik, a jelenlegi szövegbõl az egyrészrõl való lemondás azt is jelenti implicite, hogy az egészrõl természetesen nem lehet lemondani. Ez az egyik igényünk, és erre vonatkozó javaslatot meg fogjuk tenni.
A másik, mely esetekben kell a felségjogok egy részének lemondása esetén okvetlenül népszavazással jóváhagyást kérni, mert azt azért valószínûleg senki sem tudja ebben a parlamentben jó szívvel vállalni, hogy csak kizárólag az Országgyûlés bármilyen minõsített többségû döntése legyen elegendõ ehhez, tehát természetszerûnek látjuk, hogy három felé kell a kérdést bontani, és ezek alapján meg kell határozni a lemondhatatlan jogok körét, a csak népszavazással történõ megerõsítés esetén való lemondás körét, és az Országgyûlés valamilyen többségét, nyilvánvalóan minõsített többségét igénylõ döntési kört.
Még egy kérdést szeretnék röviden érinteni, nagyon kevés idõ jutott már rá, az állampolgárság körében általában egyetértünk az itt szabályozott elvekkel, és hangsúlyoznám, hogy az elvekkel, és itt válaszolnék azoknak, akik jobban szeretnék kidomborítani a magyar ajkú, nem magyar állampolgárok állampolgársága megszerzésének az igényét, én azt hiszem, hogy ennek ez a szöveg nem mond ellent, éppen ebbe az irányba mutat. Amit viszont régi sérelemként mi magunk, a Magyar Demokrata Fórum szeretne már itt hangoztatni, arra is figyelemmel, hogy a késõbbiekben a választási rendszerrel kapcsolatos fejezetben sajnos nem sikerült elérnünk azt, amit szeretnénk, hogy tudniillik a nem Magyarországon, külföldön letelepedett magyar állampolgárok politikai jogainak eltérõ körének megállapítása tekintetében nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a választójog ne terjedjen ki a nem Magyarországon letelepedett magyar állampolgárok körére. Sajnálatos, hogy hosszú idõk óta ez az állapot tulajdonképpen részben az Alkotmánybíróság ellentétes állásfoglalásával is szemben azt a helyzetet konzerválja, amely nemcsak az emigrációs magyarságot, magyar állampolgárságot fosztja meg a választásokon való résztvételtõl, hanem azokat a külföldön élõ, egyébként (Elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét) ...Magyarországról a letelepedésnek nem végleges jellegével valamilyen okból a külföldi létet választó tízezreket, akik egyébként teljes joggal igényelnék a teljes politikai jog biztosítását.
Tisztelt Országgyûlés, mára a Magyar Demokrata Fórumnak az idõkerete ezt engedte meg, köszönöm figyelmüket. (Taps.)