DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A miniszterelnök úr az elõbb azt állította, hogy az õ maga részérõl lezártnak tekinti az ügyet. Szeretném tájékoztatni az Országgyûlést, hogy a Fidesz nem tekinti lezártnak az ügyet, különös tekintettel arra, hogy az elõbb kiderült, az ausztriai gyakorlat ténye is. Ennek az alkotmányos parlamenti engedélynek a szükségességét nem a Fidesz állítja, hanem maga a kormány és a Honvédelmi Minisztérium ismerte el azzal, hogy ezt a látogatást és az osztrák viszontlátogatást beletette az engedélyezõ országgyûlési határozat tervezetébe, az 5. és 14. pontként. Az alkotmány ugyanis nem arról rendelkezik, hogy ha gyakorlatra megy ki egy valamilyen alegység, abban az esetben kell az országgyûlési engedély, hanem a fegyveres erõknek az országhatár átlépéséhez szükséges az engedély. Ezért helyesen tette bele ebbe a listába a minisztérium. Errõl szintén nem tájékoztatta az Országgyûlést, hogy éppen folyamatban van egy olyan látogatás, amely engedélyezést igényel.
Ezzel is kérjük elszámolni. Ez ugyanis, ez az eset még súlyosabb, mint az elõzõ. Azáltal ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar katonai gépek kiutazásához nem egyszer véletlenszerûen hiányzott az engedély, hanem e tekintetben káosz uralkodik. S a hadsereg maguk sem tudja, hogy mihez kell vagy nem kell parlamenti jóváhagyás. A magyar gépek zsinórban és visszatérõen engedély nélkül repülnek külföldre. Magyarul az ország biztonságának egy fontos részterületén mindenki számára világosan hiányzik a hadsereg feletti polgári ellenõrzés. A megfelelõ eljárási szabályok hiánya a miniszter felelõssége, aki 1994-es nagyhangú nyilatkozatai ellenére sem tudott rendet csinálni, ez pedig nyilvánvalóan alkalmatlanságának bizonyítéka. Ennek következtében azt gondolom, hogy az ügyet semmiféleképpen sem lehet lezártnak tekintetni. Nézzük az alkotmánysértések esetét sorba!
A Magyar Köztársaság kormánya és Keleti György honvédelmi miniszter az alkotmány következõ pontjait sértette meg: sértette az alkotmány 40/B. § (1) bekezdését, amikor a kormány nem kérte a parlamenttõl a május 13-ai lengyelországi 80 fõ éleslövészet elõzetes engedélyezést. Ugyanezt a bekezdést, amikor a pápai 47. harcászati repülõezred négy darab MiG-23-as vadászgépének múlt heti ausztriai látogatásához nem szerezte be az országgyûlés elõzetes jóváhagyását, valamint megsértette az alkotmány 4O/B. § (3) bekezdését és 35. § (l) bekezdésének h) pontját, amely a hadsereg feletti polgári felügyeletet szabályozza, amikor a fegyveres erõk, az alkotmányban rögzített kötelezettségek ellenére, országgyûlési engedély nélkül mégis végrehajtották a lengyelországi éleslövészetet és az ausztriai látogatást.
(9.30)
Ez alkotmánysértés, tekintet nélkül arra, hogy a kormány tudott-e róla vagy pedig sem. A különbség csak annyi, ha tudott, akkor szándékosan, ha nem tudott, akkor gondatlanságból követte el az alkotmánysértést. Bár ez utóbbi esetben is a miniszter felelõs azokért a szabályokért, amelyek miatt lehetõvé vált, hogy egy miniszter ilyen fontos ügyrõl ne tudjon vagy errõl hallgatni lehessen. Ezt nevezik Magyarországon politikai felelõsségnek és a világban általában. Nálunk úgy tûnik nem.
Végül megsértette az alkotmány 39. § (1) bekezdését, amely arról szól, hogy a kormány felelõsséggel tartozik a Magyar Köztársaság Országgyûlése elõtt, amikor Keleti György miniszter, az ügy parlamenti kipattanását megelõzõen, szándékosan mindent elkövetett az alkotmánysértés tényének eltitkolására, ennek érdekében többszörösen félrevezette a parlamentet és feltehetõen a kormányt is.
Tisztelt Országgyûlés! A parlament félrevezetésének szándékosságát bizonyítja miniszter úr május 17-ei levele a frakcióvezetõkrõl, amely errõl az ügyrõl egyáltalán nem szólt. A késõbbiekben, amikor minden félrevezetõ kormányzati hadmûvelet ellenére mégis kiderült az ügy, nem maradt más, minthogy a kormány beismerje az amúgy nyilvánvaló alkotmánysértést. Majd az ellenzék követelésére egynapi hezitálás után a miniszter jelképesen felajánlotta lemondását, amelyet Horn Gyula miniszterelnök, mosolyát alig leplezve, nem fogadott el.
Ezután kezdõdött a felelõsség áthárításának és a további ködösítésnek a története.
Mindezek után csak cinizmusnak lehet minõsíteni, hogy a honvédelmi miniszter helyes döntését, lemondása felajánlását követõen a miniszterelnök nem csupán nem fogadta el, hanem a nyilvánvaló alkotmánysértés alkalmát használta fel minisztere szédelgõ feldicsérésére, és arra vetemedett, hogy Keletit példaképként állította a többi minisztere elé.
Mindezt az után, hogy Keleti György miniszter többszörösen megsértette a köztársaság alkotmányát, s ezt eltitkolta, többszörösen félrevezetve (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Harmadszor ismétled.) az Országgyûlést, mindezzel súlyosan sértette az ország katonai biztonságát, a jogállamiságot és a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyét. Ezért nem az ellenzéket kell okolni, hogy ezt szóvá tette.
Ha egy miniszter ennyi alkotmánysértés és csalárd eljárás és mulasztás után is a helyén maradhat és még példaképpé is nemesülhet a miniszterelnök szemében, veszélyben van Magyarországon a kormányzás demokratizmusa.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt részérõl ismételten felszólítom a miniszterelnök urat, hogy haladéktalanul kezdeményezze a törvénysértõ miniszter felmentését.
Miniszterelnök úr, állítsa helyre az alkotmányosságot! Köszönöm a türelmüket. (Taps jobb oldalon.)