DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja nevében bejelentem, hogy a Legfelsõbb Bíróság elnökének és a legfõbb ügyésznek az Országgyûlés által történõ megválasztási procedúrájában a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja nem vesz részt. (Zaj a bal oldalon.) Mégpedig a jelölés alkotmányos látszatának keltése miatt, éppen azért, mert ezzel is szeretné hangsúlyozni a Független Kisgazdapárt, hogy semmiféle alkotmányos helyzetet megkerülõ megoldást a Független Kisgazdapárt soha támogatni nem fog.
Miért van szükség erre a bejelentésre? Amint az ismeretes, a köztársasági elnök úrnak az alkotmány 48. §-a (1) bekezdése és 52. §-a (1) bekezdése alapján javaslattételi joga van a Legfelsõbb Bíróság elnöke és a legfõbb ügyész személyének a jelölésére. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök úr a hét parlamenti párt egyeztetésére hivatkozott, azt állítván, hogy hat parlamenti párt megjelent az egyeztetésen, a hetedik parlamenti párt nem, így a hat parlamenti párt javaslata, illetõleg véleménye figyelembevételével terjeszti elõ saját javaslatát.
Ugyanakkor tény az, hogy a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja erre az egyeztetésre meghívást nem kapott, és jó oka van a kisgazdapárti frakciónak arra gondolnia, hogy ez nem volt véletlen a Köztársasági Elnöki Hivatal részérõl, hanem tudatos diszkriminációról van szó, a Független Kisgazdapárt tudatos kirekesztésérõl.
Természetesen az ezzel kapcsolatos tényeket, a köztársasági elnök úr remélhetõ vizsgálatát követõen fel fogjuk tárni, de az egy elfogadhatatlan helyzet, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Független Kisgazdapárt kirekesztésével történjen a Legfelsõbb Bíróság elnökének és a legfõbb ügyész személyének a jelölése. Éppen ezért, hogy hangsúlyozza a Kisgazdapárt az alkotmány szellemének megkerülését, a szavazásban nem fog részt venni.
Külön ki szeretném emelni, hogy természetesen a Független Kisgazdapárt döntése semmilyen módon nem kívánja a Legfelsõbb Bíróság megválasztandó elnökét, illetõleg a legfõbb ügyész személyét kínos helyzetbe hozni. De ugyanakkor szeretném érzékeltetni, hogy a Kisgazdapárt mint legnagyobb ellenzéki párt nem teheti meg, hogy ilyen alkotmányos megkerülés esetén a nevét adja ehhez az eljáráshoz.
Az a tény, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal még az elsõ sajtónyilatkozata alkalmával arra is utalt, hogy a kétharmados többséghez tulajdonképpen nincs is szükség a Független Kisgazdapártra, jelzi ennek az egész kérdésnek az alkotmányellenes megközelítését. Én úgy gondolom, hogy az alkotmányellenesség vizsgálata kapcsán - éppen a ma reggeli vita, a magyar haderõknek a határon túlra küldése az Országgyûlés elõzetes engedélye nélkül -, mutatott rá arra, hogy a kormányzati hatalom milyen mértékben él vissza hatalmi túlsúlyával. Olyan hatalmi koncentráció keletkezik, amelynek kapcsán egyik oldalon áll a 72 százalékos parlamenti többsége a kormányzati oldalnak, a kormány, a miniszterelnök, sajnálatos módon a köztársasági elnök parlament általi jelölése kapcsán idecsatlakozik a köztársasági elnök. Ha az általa jelölt legfõbb közjogi méltóságok is ebbe a csoportba fognak esni, akkor a hatalmi túlsúly másik oldalán semmiféle fék nem lesz. Ebben az esetben a többpárti parlamenti demokrácia végérõl számolhatunk be.
Kérem ezért igen tisztelt képviselõtársaimat, lépjenek fel e tûrhetetlen jelenség ellen. A köztársasági elnök úr nem teheti meg (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), hogy az alkotmányosság látszatát keltse (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idõ leteltét.), miközben valójában az alkotmány (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.) - befejezem, elnök úr -, miközben valójában az alkotmány szellemével szembehelyezkedik. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)