AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A tulajdonviszonyok és a termelési szerkezet átalakulásával az utóbbi években a mezõgazdasági kistermelõ egyre inkább az agrárszféra olyan fõszereplõjévé vált, akinek segítségével - sokszor az adókedvezmény többszörözésével - nagyüzemi mértékû termelést lehetett teljesen kivonni a közteherviselés alól a munkafolyamat elejétõl a végéig. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a mezõgazdaságban dolgozó magánszemélyek nagy része nem fizet adót, hanem az üzemek jó része sem, hiszen a kistermelõn keresztül szervezik meg a termelést. Emellett a sok - egymillió forintig adómentes - kistermelõnek nem érdeke a költségek számontartása, így a számlakérés sem, így mezõgazdasági kistermelõ környezetében nem adózik, vagy csak részben adózik sok más kapcsolódó vállalkozás.
Tisztelt Ház! E problémát felismerve, tavaly a Házban törvénymódosítás formájában döntés született arról, hogy a kistermelõi kedvezmény megtartása mellett indokolt a kedvezményezett kör szûkítése, elsõsorban azon tevékenységek kihagyásával, amelyeknél az élelmiszeralapanyag-feldolgozás, illetõleg a melléktermék-értékesítés mögött a saját elõállítást jóval meghaladó termeltetés húzódhat meg. Ily módon a kistermelés fogalomkörében alapvetõen az élelmiszer-alapanyagok elõállítására irányuló tevékenységek maradtak.
Tisztelt Képviselõ Úr! A helyzet távolról sem olyan drámai, mint azt a hivatkozott jelzések alapján ön idézte. Errõl a tisztelt Házban a tollfelvásárlás kapcsán az azonnali kérdések órája keretében néhány hete már szó esett. Szeretném megismételni, az érintett élelmiszeripari termékek értékesítésekor csak abban az esetben kell a felvásárlónak adóelõleget levonnia, ha a termelõ nem egyéni vállalkozó, vagyis aki ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi, a rá vonatkozó szabályok szerint nem a bevétele, hanem a jövedelme alapján fizet adóelõleget és adót, vagyis költségeit elszámolhatja, egyáltalán nem kell a változásra ráfizetnie.
(15.40)
Az egyéni vállalkozóvá válás pedig mindenki számára valóságos lehetõség, több százezer egyéni vállalkozó mûködik ma már Magyarországon. Ugyanakkor azok számára sem a teljes bevétel az adóelõleg-fizetés alapja, akik nem egyéni vállalkozók, hanem csak önálló tevékenységet folytatók. Az õ esetükben a felvásárló közvetlenül megtérítheti számlák alapján az igazolt költségeket, és még a bevétel további részére - annak 50 százalékáig - is adhat a termelõ nyilatkozatot a további költségelszámolási szándékáról.
Ily módon tehát csak a várható jövedelem után kell a 40 százalék adóelõleget levonni. Az elõleg természetébõl fakadóan pedig az esetleges túlfizetés visszaigényelhetõ. Ide tartozik annak hangsúlyozása is, hogy a törvény közben már kihirdetett módosítása szerint a termelõ arról is nyilatkozhat, hogy az éves jövedelme nem haladja meg a 380 ezer forintot. Ekkor az adótábla szerint úgynevezett göngyölítéssel lehet tõle az adóelõleget levonni. Végsõ soron az elmondottak szerint az önálló tevékenységet folytatók ráfizetése is elkerülhetõ.
Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselõ Úr! Természetesen mindannyian tudjuk, hogy annak, aki eddig semmi adót nem fizetett, a törvényi változás nem elõnyös. Sõt az üzleti környezet, ahol ennek következményeként megjelenik a számlaadási kényszer, szintén nem örül, hiszen így az adóelkerülési lehetõségek szûkülnek, s például emiatt áfabefizetési kötelezettség megjelenik. De szerintem a törvényhozásnak nem ezekre a véleményekre, hanem az adófizetõk összességének érdekeire, az arányos közteherviselés megvalósításának követelményére kell tekintettel lenni. Mindezért a vonatkozó törvényi szabályozás módosítását nem kívánjuk kezdeményezni.
Kérem a Tisztelt Házat, illetve a képviselõ urat, hogy válaszom elfogadásával erõsítse meg a Ház korábbi tárgybani döntésének helyességét. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)