DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Ma délelõtt a nyugdíjkorhatár emelésérõl vitatkoztunk és a kormánypárti padsorokból sorra-rendre azt hallottuk, hogy a demográfiai helyzet indokolja a nyugdíjkorhatár emelését. Ez valóban így van. Az is igaz ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok a legjobb szavazók, és a gyerekeknek nincs szavazati joga.
Tehát egy négy vagy két évben gondolkodó politikus túlléphet azon a kérdésen, hogy mennyi gyerek születik, hogy milyen családban nõ fel, de egy hosszabb távon gondolkodó felelõs ember össze kell hogy vesse magában azt, hogy miért alakult ki ez a nyugdíj helyzet, miért kénytelen a kormány és a kormánypártok olyan elõterjesztést beterjeszteni, ami bizony nagy szavazat- veszteséghez fog vezetni, és meglátni a kérdés másik oldalát ahhoz, hogy az eltartott és az eltartó arány változzék a jövõben, ahhoz bizony a családdal és a családdal kapcsolatos egységes politikával rendelkeznie kell egy felelõs kormánynak.
Nem igaz az a miniszter úrtól, népjóléti miniszter úrtól, államtitkár úrtól többször hallott vélemény, hogy a családtámogatási rendszerek nem eredményezik a születésszám növelését. Nem igaz! Ha a francia vagy a finn példát megnézzük, egyértelmûen bizonyított ez, és azért sem igaz, mert hogyha a család egészét nem tekintjük a társadalom alapjának, akkor az a társadalom igencsak elöregedett, beteg és önmagát eltartani képtelen társadalommá válik, ezért támogatjuk Pusztai Erzsébet javaslatát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)