DR. MAGYAR BÁLINT mûvelõdési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Kávássy Sándor képviselõtársam felszólalása késztetett arra, hogy néhány szóban reagáljak. Ez a törvénytervezet valóban egy rendkívül rövid idõ alatt született meg, feszített tempóban. Alapvetõen a felsõoktatás érdeke, hogy ez a törvénytervezet megszülessen, hiszen enélkül a felsõoktatás finanszírozása, a felsõoktatás stabilizálásának biztosítása nem érhetõ el más módon ebben az évben, illetve a '97-tõl kezdõdõ költségvetési évben. Kávássy Sándor képviselõtársam nehezményezte, hogy az egyházakkal való egyeztetés nem volt megfelelõ. Valóban rövid az a határidõ, amelyet megemlített, de ugyanakkor szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét arra, hogy - törvény által kötelezõen elõ nem írt módon - létrehoztunk egy olyan bizottságot mind a közoktatási, mind a felsõoktatási törvény tárgyalásánál, amelyben a terület összes szerepelõje helyet kapott, a Rektori Konferenciának két küldöttje és a Fõiskolai Fõigazgatók Konferenciájának két küldöttje szintúgy. Ennek, mindkét testületnek tagjai az egyházi egyetemek, illetve az egyházi fõiskolák is. Õk januártól kezdve egészen a törvénytervezet benyújtásáig - Dinya László államtitkár-helyettes úr számítása szerint- több mint 150 órában, hetenként többszöri üléssel, néha egész napos ülésekkel tárgyalták a törvénytervezetet. Maga a Rektori Konferencia is többször megtárgyalta a felsõoktatási törvény tervezetét. Ez az eljárásra vonatkozik egyébként, amelyben megpróbáltunk lehetõséget biztosítani, hogy egy ilyen feszített menet közben is az érintettek hozzá tudjanak szólni ehhez.
Ugyanakkor vissza kell utasítanom Kávássy Sándor kollégámnak az olyan megjegyzéseit, amelyek az egyházellenesség törvénybe iktatásáról szólnak anélkül, hogy egyetlenegy szóban is idézne ebbõl a törvénytervezetbõl, amely az egyházellenességre vonatkozik. Miközben ez a törvénytervezet a korábbiakhoz képest kibõvíti az egyházi intézményeknek a jogait. Elõször jelenik meg ebben a törvényben a létesítmény-fenntartási normatíva a nem állami felsõoktatási intézmények számára, így az egyházi intézmények számára is, mely 50%-ban határozza meg. Jó néhány paragrafusban figyelembe vannak véve a egyház speciális igényei, így a rektorok, a dékánok választásánál, ahol nem kell betartani az egyházi iskoláknak, az egyházi felsõoktatási intézményeknek azt az utat, amelyet az állami intézményeknél be kell tartani, és más jogosítványoknál is speciálisan vannak figyelembe véve az egyházaknak a jogai. Tehát amikor ilyen típusú vádak elhangzanak a parlamentben, akkor felelõtlenség nem idézni magából a törvényjavaslatból, hanem csak általánosságban vádaskodni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)