DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Számtalanszor elhangzott ebben a házban az, hogy alkotmányozási kényszer van, és erre hivatkozott az elõttem korábban felszólaló Szabó Lajos Mátyás is. Ezt a megállapítást így, hogy alkotmányozási kényszer van, a Kereszténydemokrata Néppárt nem osztja.
Az 1994-98-as idõszakra készített választási programunkban mi is célul tûztük ki az alkotmány elkészítését, és az alkotmányozással kapcsolatban egy- két lényeges kérdést szeretnék megváltoztatni a hatályos joggal szemben.
Ez még nem teszi indokolttá az alkotmányozási kényszert. Mi azt valljuk, hogy szeretnénk alkotmányt, új alkotmányt, de csak akkor, hogyha az megfelelõ minõségi és tartalommal rendelkezõ lehet.
A Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportja az alkotmánykoncepció valamennyi fejezetéhez hozzá kíván szólni, és kronologikus sorrendben fogunk haladni. Nekem jutott az a tiszt, hogy a tervezet III. részének 1., 2. fejezetével, vagyis a jogszabályokkal és a jogalkotási fejezettel foglalkozzak.
(11.20)
Mint említettem, a mi álláspontunk szerint a hatályos alkotmány biztosítja mûködõképességet, és csak bizonyos kérdésekben vagyunk az ottani rendelkezéssel ellentétben. Ez azért lényeges az én felszólalásommal kapcsolatosan, mert az a két fejezet, amelyrõl én itt szólni kívánok, az a két fejezet a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadható úgy, ahogy az országgyûlési határozat megfogalmazza.
Teljes terjedelemben nem mondhatjuk azt, hogy minden kérdést a koncepció megold, mert számtalan olyan álláspont alakult ki, mint például a minõsített szavazatokhoz kötött törvények köre, ahol csak egy ilyen általános megfogalmazással döntött az alkotmány-elõkészítõ bizottság, miszerint a kormányozhatóság érdekében a kétharmados törvények körét nagyban szûkíteni kell.
Nem is tettünk kísérletet arra, hogy ezeknek a törvényeknek a sorát meghatározzuk, ez a végleges szöveghez tartozik, és azt hiszem, hogy tulajdonképpen ez lesz az igazi szakítópróba.
A jogszabályokkal kapcsolatos álláspontban elfogadjuk azt, és mi is ennek megfelelõen szavaztunk, hogy az alkotmánynak a jogalkotásról és a jogszabályi hierarchiával kapcsolatban önmagának kell rendelkezni, és a mai jogszabályokkal ellentétben, a jogalkotási rend egy bizonyos részét alkotmányos szintre kell emelni.
Én ezekre külön nem kívánok kitérni. Lényegében elfogadjuk azt az álláspontot, és mi is ezt valljuk, hogy Magyarországon az egész jogszabályalkotás az alkotmányon kell hogy alapuljon, az alkotmánynak kell megszabni azokat az alkotmányozási, azokat a törvényalkotási tárgyköröket, amelyek mindenképpen az Országgyûlés hatáskörébe kell hogy tartozzanak, természetesen fennhagyva azt a lehetõséget, hogy az Országgyûlés a jogszabályban elõ nem írt kötelezettségen túlmenõen bármely kérdésben törvényt alkothasson.
Meg kell tartani változatlanul a kormányrendeleti és a miniszteri rendeleti jogszabályi szintet is, természetesen azokkal a megkötésekkel, amelyeket a koncepció itt meghatároz. Ugyanezt képzeljük el az önkormányzati rendeletekrõl is, a kihirdetéssel és általában az egész jogalkotással kapcsolatos kérdésekben egyetértünk.
A ma hatályos alkotmánnyal szemben itt egy nagy kérdés a törvény- elõterjesztõk köre. Elfogadjuk azt az álláspontot, hogy kizárólag a kormány illetve országgyûlési képviselõ, képviselõi jogánál fogva alanyi jogon terjeszthessen elõ törvénytervezetet. Nagy kérdés volt, és nagy vita volt abból, hogy az Országgyûlés állandó bizottságai önálló törvény-elõterjesztési joggal felruházásra kerüljenek-e vagy sem. A kereszténydemokraták is azon az állásponton vannak, ami ott a többségi vélemény volt, hogy ne legyen a bizottságoknak önálló törvény-elõterjesztési joga. Álláspontunk szerint a teljes tevékenység a kormány-elõterjesztés, illetve az önálló képviselõi elõterjesztés útján megoldható.
Nagy vita volt a népi kezdeményezés kérdése, az állampolgárok bizonyos létszámával támogatott törvény-elõterjesztés, törvényjavaslat lehetõsége. Ezt mi nem osztjuk. Álláspontunk szerint az országgyûlési képviselõkön keresztül, illetve a kormányon keresztül ez a kérdés mindenféleképpen megoldható. Ezzel kapcsolatban számtalan tanulmány és javaslat érkezett. Mi a koncepció azon megállapítását fogadjuk el, hogy ilyenre ne kerüljön sor.
Tehát az egész jogalkotással és az egész jogszabályi rendszerrel kapcsolatban a ma hatályosnál lényegesen bõvebb, lényegesen részletekbe menõbb alkotmányozási szabályozást javasol a Kereszténydemokrata Néppárt. Természetesen ebbõl sok vita, és sok részletkörülmény között még lesznek problémák. Változatlanul magának az eljárásnak a lefolytatására a Házszabályt tartjuk a legalkalmasabbnak a jogszabályi rendelkezések mellett.
Tisztelt Országgyûlés! Itt az alkotmánykoncepció 1. és 2. fejezetével kapcsolatban ez a Kereszténydemokrata Néppárt rövid véleménye. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)