DR. AVARKESZI DEZSÕ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló országgyûlési határozati javaslatnak azon rendelkezéseivel kívánok foglalkozni, amelyek a választásokat, a választójogot, a választási rendszert hivatnak szabályozni. A jelenleg hatályos alkotmánynak lényegében két szakasza rendelkezik a választásokról. A 70. § az "Alapvetõ jogok és kötelességek" címû fejezetben az aktív és passzív választójogot, a választójogból való kizárást és a közhivatal viselésének jogát tartalmazza. A 71.§ - mely egyben egy teljes fejezet -, a választások alapelveirõl szól, nevezetesen az általános és egyenlõ választójogról, valamint a titkos és - a Megyei Közgyûlés elnökének választását kivéve - közvetlen szavazásról.
Kimondja továbbá a paragrafus, hogy a választójogi törvények elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A fenti két paragrafuson kívül az alkotmány különbözõ fejezeteiben egy-egy bekezdés érinti az országgyûlési képviselõk, illetve a települési képviselõk választását. Így az általános rendelkezések között mondja ki az alkotmány, hogy a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Országgyûlésrõl szóló fejezet tartalmazza azt a szabályt, hogy az országgyûlési képviselõket - az önkormányzati fejezet -, hogy a képviselõtestület tagjait négy évre választják.
Végül "A köztársasági elnök" címet viselõ fejezet az elnök feladatai között sorolja fel azt, hogy kitûzi az országgyûlési és a helyi önkormányzati választásokat. A választási rendszer minden egyéb szabályát a különbözõ választójogi törvények tartalmazzák.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány-elõkészítés során egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között abban, hogy a választás jelenlegi rendszerét alapvetõen fenn kell tartani. Ennek megfelelõen a koncepció a hatályos alkotmány rendelkezéseihez hasonló elképzeléseket, szabályokat tartalmaz, méghozzá - szintén a jelenlegi alkotmányhoz hasonlóan - a koncepció több fejezetében. Az általános rendelkezések között kimondja, hogy az államhatalom forrása a nép, a nép a hatalmat elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja. Ugyanez a fejezet rögzíti, hogy a népképviseleti testületbe történõ választás során a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Az alapvetõ alkotmányos elvek között - mint a politikai demokrácia egyik legfontosabb feltételét - sorolja fel a koncepció, a többpártrendszert és az ezen alapuló, rendszeres idõközökben megtartott népképviseleti választást. Az emberi és állampolgári jogok között soroltatik fel a közügyekben való részvétel joga, mely felöleli a választójogot, a népszavazás kezdeményezéséhez és az abban való részvételhez való jogot, valamint a hivatalviseléshez való jogot.
A választójog és a választási rendszer leglényegesebb szabályait "Az állam" címû részen belül önálló fejezet tartalmazza.
(13.10)
Ez a választójogot, annak meglétét, illetve az abból történõ kizárást a hatályos alkotmánnyal megegyezõen szabályozza.
Kimondja továbbá a koncepció, hogy a választhatóság feltételeit, valamint a részletes szabályokat minõsített többséggel elfogadandó törvényben kell elérni. A javaslat további részeiben érintik még a választási rendszert az egykamarás Országgyûlésre, az Országgyûlés négyéves megbízatására, a köztársasági elnöknek a választások kitûzésére való jogosultságára, a helyi választások külön törvényû szabályozásra vonatkozó rendelkezések.
Tisztelt Képviselõtársaim! A jelenleg hatályos alkotmány és a koncepció fenti összehasonlítása világosan bizonyítja, hogy nem helytálló az a vád, miszerint az általunk tárgyalt javaslat alapvetõ hiányossága a választási rendszer kidolgozatlansága. A koncepció ugyanis mindazokat a lényeges elemeket tartalmazza, amelyeket a hatályos alkotmány is tartalmaz. Annak természetesen nem látjuk akadályát, hogy amennyiben a parlamenti pártok meg tudnak állapodni a választási rendszer más, alapvetõ elemeiben, azokat is beemeljük az új alkotmányba. Az eddigi hétpárti tárgyalások talán reményt adnak erre. Mi egyetértve azzal, hogy a képviselõ-választás jelenlegi vegyes rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, úgy gondoljuk, néhány kérdésben érdemes áttekinteni a módosítás lehetõségét. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége koalíciós megállapodásában megjelölte a választási reform irányát. Ennek során a következõket mondták ki: egységes választási eljárásikódexet kell alkotni, a kampányidõszakot le kell rövidíteni, ezzel összefüggésben a jelölt-állítási rendszert felül kell vizsgálni. A kétfordulós választási rendszert egyfordulósra kell változtatni.
A választási rendszer konzisztenciájának fenntartása mellett törekedni kell az Országgyûlés létszámának csökkentésére. A vegyes rendszer megõrzése mellett, az arányosság elvének figyelembevételével kell a választójogi rendszert változtatni.
Fentiekbõl kiindulva, de figyelembe véve az elmúlt hónapok hatpárti, majd hétpárti tárgyalásait is, szeretnék néhány kiemelt kérdéssel foglalkozni.
Az elsõ, az egységes választásikódex kérdése. Ennek gondolata elõször az 1990-es önkormányzati választási törvény elfogadása után vetõdött fel. Ahogy azt a választási-kódex eljárási szabályait elõkészítõ szakmai konferencián Dr. Tóth Zoltán megfogalmazta: "Az 1990-es országgyûlési, majd az azt követõ önkormányzati választások után kiderült, hogy a választási eljárásjog sokkal dinamikusabban fejlõdik, mint az anyagi jogi rendszer, és az anyagi jogi szabályoktól, tulajdonképpen pontosan és jól elhatárolhatók az eljárásügyi kérdések". Ráadásul az országgyûlési és a helyi önkormányzati választásokon kívül egységes eljárás szerint lehetne lefolytatni a társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi önkormányzati választásokat is.
Tudomásom szerint a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért az eljárási kódex megalkotásával, így az erre való felhatalmazást tartalmazhatná maga az új alkotmány.
A következõ fontos kérdésnek az Országgyûlés létszámát tartom. A létszám csökkentésével a pártok többsége, így a Magyar Szocialista Párt is egyetért. Nehezen tudnánk azonban olyan radikális csökkentést elképzelni, mint amelyet a Fidesz javasol. Õk a parlament létszámát 200 fõ körül határoznák meg.
Érdemes e kérdésben némi nemzetközi összehasonlítást megtenni. Természetesen lehet példát találni arányaiban kis, illetve nagy létszámú parlamentekre, a jellemzõ azonban nem ez. A hozzánk hasonló lakosságszámú Belgium parlamentjének két házában összesen 394 képviselõ foglal helyet. A szintén hasonló lélekszámú Görögországnak 300, a 8,7 milliós Svédországnak 349 képviselõje van. De még a nálunk kevesebb lakosú Portugáliában is 250, a nem egész 8 millió lelket számláló Ausztriában 246 a képviselõk száma, nem is beszélve a 3,5 milliós Írország 310, vagy a hasonló lélekszámú Albánia 650 képviselõjérõl. A Fidesz által javasolt 200 fõs parlamentje az 5 millió 80 ezer lakosú Finnországnak van.
Országgyûlésünk létszámának meghatározásakor természetesen nem a nemzetközi összehasonlításokból kell kiindulnunk. Ennél fontosabb, hogy milyen következményekkel járna egy radikális csökkentés. Nem lehetne fenntartani a jelenlegi vegyes rendszert. Az egyéni választókerületek számának nagyarányú csökkentése megszüntetné a mindennapi kapcsolatot a képviselõ és választói között. Ez különösen az aprófalvas területeken jelentene áthidalhatatlan problémákat. Az egyéni választókerületek meghagyása mellett, a listás helyek számának jelentõs csökkentése viszont, az arányosságot nemhogy nem növelné, hanem nagymértékben csökkentené.
Véleményünk szerint olyan rendszert kell elfogadni, mely társítja az egyéni választókerületekbõl fakadó elõnyöket az arányos képviselettel. Ez maximum 20- 25 egyéni körzet, valamint legfeljebb 50-60 listás mandátum megszûnését jelentené a jelenleginél nagyobb kompenzációval.
Sokak által vitatott kérdés az áttérés az országgyûlési képviselõknél is az egyfordulós választásra. Ez természetesen összefügg a kampányidõszak lerövidítésével, a több párt által is támogatott olcsó és rövid kampánnyal. Nem lehet elhanyagolni az ezáltal megtakarítható költségvetési kiadást sem.
A választási rendszer alakítása során persze nem lehet elsõdleges szempont a pénz. Vannak, akik azt vetik az egyfordulós rendszer támogatóinak szemére, hogy ebben nem érvényesül megfelelõen a választói akarat, nincs lehetõség a választási szövetségek két forduló közti alakítására, a választói szándék rugalmas változtatására. Nos, nézzük meg a legutóbbi országgyûlési választások két fordulójának eredményét. A 176 egyéni választókerületbõl kettõben már az elsõ fordulóban eredmény született. 156-ban az elsõ forduló gyõztese nyerte a második fordulót is. Mindössze 16-ban futottak be a második helyrõl, és csak kettõben a harmadikról. Ez azt jelenti, hogy a választókerületek alig több mint 10%-ban változott csak meg a választói akarat.
Emellett úgy véljük, az 1994-es önkormányzati választáson jól mûködött az egyfordulós rendszer, olcsóbb volt, rövidebb a kampány és a választópolgárok számára is kevesebb fáradtsággal és zaklatással járt. Nem járt viszont kevesebb zaklatással egyik választás sem a jelölési rendszer miatt. Kevésbé szerencsés polgártársaink mindegyik kampány során végig élvezhették minimum öt-hat párt ajánlási szelvénygyûjtõ brigádjainak nemegyszer kissé erõszakos látogatásait. A 94-es önkormányzati választásokra még romlott is a helyzet azáltal, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhatott. Így elvesztette egyetlen mentségét is, miszerint õ már leadta ajánlási szelvényét, ha lehet hagyják már békén.
Talán helyes lenne olyan jelölési rendszert kialakítani, mely egyszerûsítené a jelölést, nem járna a polgárok zaklatásával, de aktív tevékenységet követelne meg tõlük.
Tisztelt Országgyûlés! A Szocialista Párt a többi parlamenti párttal együttmûködve, velük megegyezésre törekedve szeretné kialakítani a választások némileg módosított rendszerét. A vitatott kérdések többségében eddig sem ragaszkodtunk mereven álláspontunkhoz, ezután sem fogjuk azt tenni. Reméljük azonban, hogy néhány ponton sikerül meggyõzni partnereinket. Vonatkozik ez az alkotmányban szabályozandó kérdésekre, és a választójogi törvényekre egyaránt. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)