KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A szocialista képviselõcsoport nevében is szeretném kifejezni örömömet, hogy a Házszabály felülvizsgálatára vonatkozó megállapodásunk értelmében önök elõtt lehet a Házszabály-módosítás javaslatait tartalmazó indítvány. A hét párt nem kevés idõt, energiát szánva a felülvizsgálatra, elemezve az idõközben felvetõdött problémákat, vitás kérdéseket, kompromisszumos javaslatot készített és annak okát, hogy mégis miért önálló képviselõi indítvány formájában kerül a tisztelt Ház elé, tegnap este az elõterjesztõk nevében Toller László képviselõtársam már elmondta. A módosítás alapelveirõl, az egyes módosítási pontok jellegérõl az elõterjesztõ már szintén nyilatkozott. Szavait nem szeretném ismételni. Ezért azokkal a pontokkal foglalkoznék, melyek a parlament életében számottevõ jelentõségûek.
Kezdeném a napirenden kívüli felszólalásokkal. Ez a kérdés talán a legkényesebb kérdések egyike. Nemegyszer éri a vád az Országgyûlést, a közvélemény oldaláról, hogy az érdemi munka helyett szópárbaj zajlik a parlamentben, naponta legalább másfél-két óra telik el általában, a nem országos jelentõségû, nem rendkívüli ügyekkel, melyeket legfõképp az ellenzéki pártok képviselõi hoznak a Ház, de még inkább a tévé kamerák elé.
A napirend elõtti felszólalások 15,7 százaléka kormánypártoké, ez 79 napirend elõtti felszólalást jelent május 22-éig a 176 ülésnapon. Ugyanezen idõ alatt az MDF 97, az FKGP 149, a KDNP 90, a Fidesz 89 alkalommal élt az napirend elõtti felszólalás lehetõségével. Figyelembe véve a napirend elõtti felszólalásokhoz tett kétperces észrevételeket is 70 óra telt el a parlamenti idõbõl. Nem luxus ez? Nem kellene kihasználni minden percet az idõ szorításában lévõ parlamentnek? Vagy az ellenzéknek mindegy, hogy az obstrukciós törekvéseinek károsultja nemcsak a kormány, a kormánypártok, hanem az egész ország? Én magam, a napirend elõtti felszólalások szigorúbb szabályozásának a híve vagyok, a rendkívüli ügyben való felszólalás a frakciókból csak a képviselõcsoport vezetõit illesse meg, csak a kormány képviselõje reagálhasson. A napirend elõtti felszólalás lehetõsége csak az ülés napirendjének megállapítása elõtt legyen.
Ezáltal talán valóban kizárólag országos jelentõségû, halaszthatatlan ügyek kerülnének elénk, s megszûnne az öt ellenzéki párt napi másfél órán át tartó kormányt szapuló szóáradata, ami nem tesz jót sem a parlament, sem a kormány, sem az ország megítélésének, s talán megszüntethetõ az ellenzék visszaélése a Házszabállyal és a médiákkal.
A Házszabály 54. §-ának módosítására tett javaslatunk is a munka feszesebb kereteinek kialakítására irányul. Az idõkeret túllépésének következménye eddig is a szó megvonása volt, de csak az elnöki figyelmeztetés után. Javaslatunk elfogadásával az idõkeret túllépésének szankcionálása egyszerûsödne. Az elnök 30 másodperccel a keret túllépése után megvonná a szót a felszólalótól. Ez a mondanivaló átgondolt elõadására ösztönöz és az automatizmus egyben kizárja az oly gyakran emlegetett szubjektivizmust is.
Most tárgyaljuk az új alkotmány szabályozási elveit tartalmazó határozati javaslatot. Bár a Házszabályban létezõ eljárásról van szó, eddig ennek alkalmazására nem került sor. Most a 100. szakasz alkalmazásakor derült fény a szabályozás hiányosságaira. Nincs rendelkezés jelenleg a Házszabályban arra, hogy milyen eljárási renddel lehet megtárgyalni, illetve megállapítani a tervezett törvény elveit. A javaslat a jövõre tekintve az egységes eljárás érdekében bevezeti az országgyûlési határozati forma alkalmazását, a megalkotandó elveinek megállapításához.
A módosító javaslatok bizottsági rendszerben történõ elbírálásának racionalizálását jelenti, az elsõ helyen kijelölt bizottság fogalmának bevezetése. A jelenlegi rendszerben elõfordulhat, hogy több bizottság kijelölése esetén egyik bizottság sem foglalt állást egy-egy módosító javaslatról, mivel azt a hatáskörébe nem tartozó indítványként értékelte. Ennek kiküszöbölése érdekében az elsõ helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító javaslatról, kapcsolódó módosító javaslatról állást foglalna. Így biztosítható lenne a módosító javaslatok teljes körû áttekintése és értékelése.
Zárásképpen a vezérszónoklatokról szeretnék szólni. A vezérszónoklat intézményét nem ismeri a Házszabály, azt hiszem nem túlzok, ha ennek az intézménynek a létét a kormánypártok eddigi gesztusaként nagyvonalúságként értékelem. Másként nem is lehet talán értékelni azt, hogy az indítványok 5:2 arányú értékelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány által beterjesztett indítványokat a kormánypártok megpróbálják objektívan láttatni, míg az öt ellenzéki párt elítélõleg nyilatkozik a javaslatról, abból az alapállásból kiindulva, hogy amit a kormány beterjeszt, az rossz, elhibázott. A kormánypárti és ellenzéki körök után szinte mindig öt, az elõterjesztést elítélõ vezérszónoklat hangzik el. Nem hiszem, hogy ennek feltétlenül így kellene lennie. Erre vonatkozóan nincs a határozati javaslatban felvetés, mivel - mint jeleztem - ez nem Házszabály probléma, de végiggondolásra érdemesnek tartom.
Tisztelt Képviselõtársaim! (Közbeszólásra reagál) Meghallgattam a képviselõtársamat én is, majd hogyha el fogja mondani az érdemi véleményét.
Tisztelt Képviselõtársaim! Közel sem a teljesség igényével beszéltem a határozati javaslatról. Az elõttem és az utánam szólók bizonyára más-más értéket emelnek ki, így összességében, a maga teljességében láttatják majd azt. Tekintettel arra, hogy a javaslatok döntõ többségében konszenzusos megállapodásról van szó, ezért ahhoz módosító indítványokat benyújtani nem célszerû. Azt azonban elõre szeretném bejelenteni, hogy az általunk elfogadhatatlannak tartott napirend elõtti felszólalások szabályozásához módosító indítványt kívánunk benyújtani, mert a mi felfogásunk szerint a Házszabály mûködési rend és keretek meghatározásán túl az önkorlátozás eszközeként is kell, hogy funkcionáljon. Az ellenzéki pártok azonban - úgy tûnik - ezen véleményünket nem osztják, ezért veszélyeztetik a Ház alapvetõ feladatát, a törvényhozást is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)