DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Tegnapi nap során már jeleztem azt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt az elõterjesztett határozati javaslat valamennyi fejezetével önállóan és részletesen kíván foglalkozni. Ebbõl adódóan nekem ma az a tiszt jutott, hogy a IV. rész, az államrészbõl, az 1. fejezettel, a választójogi kérdésekkel foglalkozhassak.
(9.20)
Tegnap, amikor a jogrendszerrõl beszéltem, akkor elmondottam, hogy tulajdonképpen a koncepcióval egyetért a Kereszténydemokrata Néppárt, és elemezgettem ezzel kapcsolatos részletesebb kérdéseket. Ugyanezt nem mondhatom el a mai napon. Tisztelettel: az elsõ - és álláspontom szerint a legfontosabb - kritika a koncepciót a mai napon az elõkészítetlensége miatt illeti.
Szeretném a tisztelt Háznak és a nyilvánosságnak is elmondani, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság 1995. december 14-én egyhangúan olyan döntést hozott, hogy az alkotmány - mai szabályozásától eltérõen - a választójog részletesebb szabályait kívánja rögzíteni az alkotmányban, és ennek a terjedelmét egy albizottság van hivatva elõkészíteni, és az albizottság döntése alapján kerül be a koncepcióba az a kör, amelyet a hat párt - illetve ugye az alkotmány-elõkészítés szerint - legalább ötpárti egyetértéssel az alkotmányban kívánunk szabályozni.
Miért mondtam azt, hogy elõkészítetlenség? Tisztelt Országgyûlés! Ez a választójog elõkészítésével foglalkozó albizottság május eleje óta nem ült össze, mégpedig a kormányzó pártok képviselõinek kérésére, és még nem jutottunk el oda, hogy érdemi kérdésekben dönthessünk, nem juthattunk el odáig, hogy érdemi kérdésekrõl a pártok az álláspontjaikat kifejthessék, vagyis tulajdonképpen az elõterjesztett határozati javaslat ebben a kérdésben lyukas.
Formailag eldöntöttük azt, hogy bõvebb szabályozást szeretnénk az alkotmányban, és úgy került be a határozati javaslat a tisztelt Országgyûlés elé, hogy a választási mód legfontosabb szabályait indokolt az alkotmányban rögzíteni. Ma itt senki nem tudja megmondani, hogy melyek azok a szabályozási elvek, amelyek alapján akarjuk ezt folytatni, gyakorlatilag egy olyan országgyûlési határozati javaslatról folytatunk általános vitát, amely teljes terjedelmében még elõ sem lett terjesztve. Ez nagyon furcsa, az ellenzék többször kritizálta a kormány elõkészítõ munkáját, igen meglepõ volt a tegnapi napon az a Házszabály-vita, ahol az elõterjesztõ kilátásba helyezte, hogy a saját határozati javaslatával szemben módosító indítványt fog elõterjeszteni, de tisztelt Országgyûlés, legalább volt egy elõterjesztés! Ma ebben a kérdésben tulajdonképpen nincsen elõterjesztés. A formai hibákon túlmenõen van egy-két olyan kérdés az alkotmánnyal, vagyis a választójoggal kapcsolatban, amelyet a bizottság részben érintett és amellyel a kereszténydemokraták nem tudnak egyetérteni.
Elmondanám a jót is: egyetértünk azokkal a kérdésekkel, amelyek tulajdonképpen a választójognak az alkotmányba való elhelyezésére vonatkozik. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a választójog mint állampolgári és emberi jog kerüljön be az alapvetõ jogok közé meghatározás szinten, de ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy egy egész önálló fejezetként az államszerkezeti rész 1. fejezeteként kerüljön a mi kérésünk, a mi indítványunk szerint, lehetõleg az alkotmány terjedelméhez képest részletességgel szabályozásra.
Nem értünk egyet a következõvel: Itt rögtön a koncepció 1. fejezet b) pontjában. Azt, hogy kinek legyen választójoga, ezt elfogadjuk, a megszorítást nem fogadjuk el. Azt a megszorítást nem fogadjuk el, hogy választójoga csak annak a nagykorú magyar állampolgárnak lehet, aki a választás idején Magyarország területén tartózkodik. Kifejtettük számtalanszor - és nem akarjuk ezt a kört parttalanná bõvíteni -, de itt két olyan kört mindenféleképpen érinteni kell és szabályozni kell az alkotmányozás során, akiknek a Magyarországon tartózkodáson túlmenõen még választójogot kell biztosítani. Az egyik kör az - erre számtalan példa van a világon -, hogy a belföldi lakóhellyel rendelkezõ állampolgár gyakorolhatja szavazati jogát, függetlenül attól, hogy a választás idõpontjában Magyarországon tartózkodik-e vagy sem. Ez a kereszténydemokraták álláspontja szerint szinte evidencia. Az elõkészítés során a Belügyminisztérium választási irodájának a vezetõje erre két technikát is felajánlott: vagy a külképviseleteken való szavazás, vagy pedig a postán való szavazás kérdése, meggyõzõdésem szerint ezt mindenféleképpen rendezni lehet. Ez az egyik olyan pont, amellyel a koncepcióval kapcsolatban módosító indítványt fogunk elõterjeszteni.
A másik kérdés a belföldön lakóhellyel nem rendelkezõ, de magyar állampolgárok köre. Elfogadom azt, hogy rendkívül széles kör lenne ez így, hogyha az állampolgársági törvény kritériumai szerint állapítanánk meg ezt a kört, és gyakorlatilag beláthatatlan következményekkel járna, de megítélésünk szerint, azokat a külföldön élõ magyar állampolgárokat, akik állampolgári jogaikkal legalább annyira élnek, hogy kiváltották a magyar útlevelet vagy kérték a saját maguk felvételét a magyar népesség-nyilvántartásba, ezeket honorálni kellene, ezeket az erõfeszítéseket azzal, hogy a részükre választójogot biztosítunk. Ez is az elõbb említett technikával minden további nélkül megoldható, és ilyen körülmények között azt hiszem, kellõképpen honorálnánk azt a külföldön élõ magyart, aki az országhoz és a hazához való tartozását ilyen külsõ jelekkel is bizonyítja.
Nem értünk egyet azzal a kérdéssel sem, amely a koncepcióban szerepel - és megítélésem szerint a hatályos alkotmánnyal szemben egy visszalépés -, hogy az alkotmány választójoggal kapcsolatos része kizárólag az országgyûlési képviselõk választásának módjával foglalkozzék. Azért nem értek egyet, mert a hatályos alkotmányunk 71. §-ának (1) bekezdése az önkormányzati képviselõkrõl is beszél akkor, amikor a közvetlen, titkos és egyenlõ választójog alapján való megválasztást rendeli el, majd a (2) bekezdés külön kitér arra a kérdésre, hogy a megyei közgyûlések képviselõit milyen közvetett választási módon kell megválasztani. Tehát itt az alkotmánykoncepciónak az a kérdése, amely azt rögzíti, hogy a választás módja kizárólag az országgyûlési képviselõ-választásokkal foglalkozzon, ez álláspontunk szerint elfogadhatatlan és visszalépés.
Tisztelt Országgyûlés! Tekintettel arra, hogy 8 perc idõt kaptam a pártomtól, nagyon röviden befejezném. Gyakorlatilag felszólalásomnak a lényege az, hogy megítélésem szerint, az a nagy sietség, az nyilvánvalóan a minõség rovására fog menni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az az albizottság, amely még meg sem kapta a következõ ülésére vonatkozó összehívást, és nem is tudjuk, hogy ez mikor lesz, nem tudja azt az általános anyagot letenni a tisztelt Ház asztalára, amelybõl az általános vita lefolytatható lenne, tehát gyakorlatilag egy elõ nem terjesztett országgyûlési határozatnak ezek szerint a részletes vitában való elfogadására készülünk, ami nyilván, hogy a minõség rovására fog menni. Ezért tisztelettel én itt is azt szorgalmazom, hogy addig, ameddig a teljes koncepció nem készül el, ameddig a választójogi rész, az általános rész nem készül el, addig ezt a vitát lezárni, úgy érzem, nagy hiba lenne. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)