DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselõtársaim! "A magyarországi demokratikus intézményi rendszer mûködõképtelenségérõl" címet adta a kisgazda frakció a felszólalásomnak, utalván arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és koalíciós helyettese, tehát a miniszterelnök valóságos felettese a belügyminiszter úr, valamint külügyminisztere is elismerte Keleti György háromszoros alkotmánysértését. Ez az alkotmánysértõi sorozat fokozott hangsúllyal mutat rá a magyarországi demokratikus intézményi rendszer mûködõképtelenségére, hiszen ha a konstruktív bizalmatlansági intézményi rendszer bebetonozott miniszterelnöke (Derültség.) tétlenkedik az alkotmánysértõ miniszterének megmentése érdekében, és a Magyar Köztársaság elnöke ezt a felelõsséget erõsítve maga is hallgat, mint azt az alkotmány 29. § (2) bekezdés szerinti hadsereg fõparancsnoka, akkor az alkotmánysértés büntetlenül marad, különösen, ha a köztársasági elnök figyelmét elkerüli az a tény is, hogy nemcsak a magyar hadsereg, a fegyveres erõk fõparancsnoka, melynek az alkotmánybírósági döntés szerint, valójában csak szimbolikus fõparancsnoka, de legfõbb politikai felelõse, hiszen az alkotmány 29. § (1) bekezdésének értelmében, alkotmányos kötelessége a köztársaság elnökének, hogy õrködjön az államszervezet demokratikus mûködése felett. A jelen esetben pedig az Országgyûlés valamennyi pártja, és ezt szeretném aláhúzni, valamennyi pártja egyetértett az alkotmánysértés elkövetésének tényében, csupán annak következményeit illetõen nem volt ugyanolyan egyoldalú, mint a törvénysértés, az alkotmánysértés megállapításában. Márpedig az alkotmány 29. §-ának (1) bekezdése a köztársasági elnök talán legfontosabb közjogi kötelmét határozza meg az államszervezet demokratikus mûködése feletti õrködés oly jelentõs kiemelésével, hogy a Magyar Köztársaság elnökérõl szóló fejezet a Magyar Köztársaság alkotmányának III. fejezete a köztársasági elnökre vonatkozó, ezen kötelem meghatározásával indítja a köztársasági elnökre vonatkozó valamennyi megállapítását.
Ezért talán úgy gondolom, hogy nincs is más, ilyen konkrétan meghatározott feladata a Magyar Köztársaság elnökének, mint a hivatkozott alkotmányos kötelem. Ezért nem lehet elfogadni a hallgatását egy súlyos és többszörös alkotmánysértés tényében, hiszen neki nem hallgatnia, hanem õrködnie kell az államszervezet alkotmányos, demokratikus mûködése felett. Ezért a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja a köztársasági elnöki mulasztás szempontjából is megvizsgálta Keleti György háromszoros alkotmánysértését, és arra az elhatározásra jutott, ha a köztársasági elnök úr nem tesz eleget kötelességének, tehát az államszervezet demokratikus mûködése felett nem õrködik, és amikor alkotmánysértést észlel, akkor ennek alkotmányjogi következményeit legalább addig a szintig nem vonja le, hogy megszólaljon a Magyar Köztársaság Országgyûlésében, és javaslatot tegyen az alkotmánysértés súlyos következményeinek elhárítására. Ebben az esetben tehát, ha a köztársasági elnök úr továbbra is hallgatni fog, a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja nem teheti ugyanezt, hanem az alkotmányban biztosított jogával kíván élni a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) mulasztó köztársasági elnökkel szemben. Köszönöm a türelmüket. Ezt kötelességszerûen bejelentettem. (Taps a jobb oldalon.)