SZÖLLÕSI ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Kezemben van egy nagyon régi jegyzõkönyv. 1994. február 16. szerda, 10 óra. Képviselõi irodaház, 5. emeleti tanácsteremben tartott bizottsági ülés jegyzõkönyve. Figyelmébe ajánlom Dobos Krisztina képviselõ asszonynak, mert ezen a bizottsági ülésen nem egyébrõl van szó, mint arról, hogy hogyan kellene felemelni a tanárok kötelezõ óraszámát, de az akkori parlament egyszerûen azért nem tudta megtenni, mert elmulasztotta '93-ban a törvénynél, aztán a miniszteri rendelethez meg az akkori miniszter nem tudott vagy nem mert hozzányúlni. Nem ez a lényeg. Kiosztottak ott akkor egy ívet, egy lapot, amire rá volt írva, Karsai Péter bizottsági elnök úr jóvoltából, hogy mennyi Svájcban a kötelezõ óra, mennyi Japánban és mennyi Németországban. Itt olvasható Beke Kata akkor már független képviselõ ezzel kapcsolatos véleménye.
Tehát azt gondolom, amikor a kötelezõ óraszám kérdését fölhozzuk, akkor ezeket a dokumentumokat mindannyiunk okulására érdemes elõvenni. Én ettõl persze nem vonom kétségbe, szakmailag Dobos Krisztinának igaza van, csak történetileg nem. Ez az egyik dolog.
A másik: ami a munkanélküliséget illeti, a kötelezõ óraszámok felemelése következtében elõálló pedagógus-munkanélküliséget. Kérem szépen. Mi folyamatosan '91 óta társadalmi szervezetek elmondtuk a munkanélküliség alakulását. A felsõházi teremben folyt késhegyig menõ vita arról, hogy nem is annyi az annyi, hanem amannyi. Kérem szépen. 1992-ben 4343 regisztrált pedagógus munkanélküli. 1995-ben 3385, '96 februárban 5391. Mit mutat ez? Volt és éppen a finanszírozás elégtelensége miatt, de az átképzésnek a gondolata se sejlett föl. Azt gondolom tehát, hogy az okok és azok megoldási módja, korábbi kellett volna legyen. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)