Rott Nándor Tartalom Elõzõ Következõ

DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót elnök asszony! Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A gyerekkoromban volt egy mondás, hogy a suszternek rossz a cipõje, a szabónak rossz a ruhája. Ezt a törvényjavaslatot olvasva oda kell kilukadni, hogy a pedagógusoknak rossz a helyesírása. Hogyha ezt pedagógusok írták ezt a törvényjavaslatot (Derültség.) - de reméljük, hogy nem õk, hanem miniszteriális urak - akkor nekik rossz a helyesírásuk, olyan háromoldalanként fordul elõ egy-két helyesírási hiba, úgyhogy erre, gondolom úgy is pedagógus-fölösleg van, hát egy-két pedagógust behívtak volna, hogy javítsa át a törvényjavaslatot, akkor megkímélték volna a Házat, hogy helyesírási hibák között legyen kénytelen bóklászni, persze sokkal jobb, mint a népjóléti miniszter úré volt, mert abban egy oldalon volt öt-hat hiba. (Derültség, valaki tapsol az MSZP-bõl.)

(17.50)

Kisebb dolgok is vannak ugye, ez a bonyolult fogalmazás. Aztán - ha jól emlékszem - Kosztolányi írta, hogy "való" a magyar nyelvbe nem való. Ugye ez a teljesen fölöslegesen ennek a "való" szónak a szövegbe iktatása, szóval stiláris hibák is jócskán akadnak. Csak egy példát szeretnék mondani. Ugye a régi latinok, amikor még ugye tudták, hogy kell jogszabályt alkotni - ez úgy az idõszámításunk elõtt volt pár száz évvel -, akkor nagyon vigyáztak arra, hogy a legtömörebben igyekezzenek fogalmazni.

Kérem szépen egy mondatot olvasok fel, ez pedig a 66. oldalon egy d) pont alatt fordul elõ. Azt mondja: "Ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévõ közoktatási intézmény vezetõjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggõ" - ez mind fölösleges volt - "elõkészítõ feladatokat." Szóval ugye ilyen stiláris meg törvényszerkesztési hibák tömegesen fordulnak elõ, hogy egy háromsoros mondatban négy teljesen fölösleges, funkció nélküli szó van. Ez szószaporítás csak az egész. A világosság követelményének se tesznek eleget. Ugyanezen az oldalon egy 6. bekezdésben - nem akarom önöknek felolvasni az egészet-, (Bekiabálás balról: Ne is!) de azt mondja, hogy "jogszabályban meghatározottak szerint igénybe vesz valamit, ennek hiányában megállapodás alapján". Hogy kivel kell megállapodást kötni, egy szó nincs, nem is derül ki az egészbõl, nem félreérthetetlen, tehát ilyen homályos, stiláris szempontból az egész homályos. Én egy állami középiskolába jártam Pestszentlõrincen és Isten áldja meg magyartanáromat haló poraiban is, mert nálunk nem érettségizett volna le, aki akkoriban ilyen hibát követett el. Persze azóta sokat romlott a stílusom, nyilván én is azóta már több hibát követek el, pláne, hogyha ennyi törvényjavaslatot vagyok kénytelen olvasni. Ragad az emberre. (Általános derültség.)

Az érdemi kérdésekre, hogy rátérjek, (Bekiabálás középrõl: Na!) két nagyon fontos kérdésével szeretnék ennek a törvényjavaslatnak, két nagyon fontos kérdésével szeretnék foglalkozni. Mind a kettõt Szabados Tamás igen tisztelt képviselõtársam említette mint újítást. Na most persze az újítások azok mindig nehezek és bajjal járnak, és ez az egyik a gyermekjogoknak a kérdése. De szó esik a törvényben meg az indoklásban a gyermekek jogairól szóló egyezményrõl. Én azt hiszem, hogy a kormánynak nagyon alaposan tanulmányozás tárgyává kellene tennie, tudniillik ez a gyermekek jogairól szóló egyezmény olyan problémákat vet fel - már ebbõl a törvénybõl kitûnõleg is -, amelyek nemcsak a közoktatásról szóló törvényt, nemcsak a közoktatás problémáit illetik, hanem például a polgári törvénykönyvet és a polgári jogot is. Mert ebben az egyezményben olyan gyermeki jogokat fogadtunk el, és ez a nemzetközi egyezmény olyan gyermeki jogokat tartalmaz, amelyek bizony valahogy átértékelésre kell hogy késztessenek minket. Ennek természetesen, ennek a gyermeki jogok problematikájának és különösen a gyermekek személyiségi jogai problematikájának ez azért részletesebb megvitatást és általánosabb jogi rendezést kívánna.

A 8. § e) pontjában ugye hivatkozás történik a gyermekek személyiségi jogaira, és ezt most tételesen el is sorolja. Mondom: "Szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát, az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa. Na most ez ilyen deklaráció szintjén, hát isten tudja, hogy szerencsés-e vagy szerencsétlen, de figyelmeztetnem kell - egyébként a törvényjavaslat maga is utal rá -, hogy a polgári jog szerint a gyermek tizennégy éves korától válik korlátozottan cselekvõképessé. Tehát felmerül, hogy a polgári jog szerint cselekvõképtelen gyermekre, aki helyett szülõje jár el, arra milyen jogokat lehet ruházni, és ez vonatkozik a tizennégy éves korú - tulajdonképpen az én koromban negyedik gimnazista - gyerekekig, vagy most általános iskola nyolcadik osztályáig ez egy nagyon alapvetõ kérdés és én nem tudom, hogy túl szerencsés-e minden részletesebb megokolás és részletesebb magyarázat nélkül ezeknek a jogoknak ilyen bedobása minden elõzmény nélkül és minden hazai tapasztalat, jogfejlõdés hiányában a bedobása ebbe a törvényjavaslatba.

Most nem akarok még arra kitérni, itt a tanulónak a jogainál ez mennyire kiterjesztõleg értelmezõdik magában a jogszabályban is. Ez egy szakmai vitának lehet talán a késõbbiekben, de hát ez eléggé tisztázatlan így, ahogy most van. A másik alapvetõ kérdés, amirõl föltétlenül szólnom kell, ez a kis iskolák kérdése. Ugyancsak Szabados Tamás igen tisztelt képviselõtársam vetette fel ezt a kérdést. Megmondom, az egész törvényjavaslat legfélelmetesebb pontjának a kis iskolák kérdését tartom. Olyan tendenciát látok kialakulni Magyarországon, hogy a kistelepüléseknek, bizonyos lélekszám alatti településeknek az iskolái sorban szûnnek meg. Az - amit ugyancsak Szabados Tamás igen tisztelt képviselõtársam említett -, hogy szülõk kezdik elhordani gyerekeiket más településekre. Rendkívül veszélyes jelenség. Gondoljanak csak, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy egy természeti katasztrófa elõl az okos ember, az elõrelátó emberek elõbb kezdenek el menekülni, mint bekövetkezik. Tehát itt valahogy az emberek egy természeti katasztrófát éreznek a kis iskolák megszûnésével vagy megszûnésében.

Nagyon érdemes lenne arra gondolni - én tudom - hogy kistelepüléseken az iskola fenntartása az sokkal többe kerül az államnak, mint egy átlagos vagy egy nagy településen, de ha már mindenképpen ugye itten a nemzetközi joghoz nyúlunk, most készül az Európai Unió vidékfejlesztési chartája, és nagyon világosan kitûnik ebbõl a chartából, hogy egy nemzet jellegéhez hozzátartozik településszerkezete is. Már elmondtam egyszer ebben a Házban, hogy egyes európai országok, különösen Olaszország és Spanyolország, amikor az 1950-es években egy ilyen modernizációs programot indítottak el, sorban szüntették meg a kistelepüléseket, és egész régiók néptelenedtek el, a táj elvadult, tönkrement, egyszerûen azért, mert az emberi jelenlét szûnt meg bizonyos körzetekben.

(18.00)

Az a kistelepülésen lakó magyar ember, állampolgár, õ nemcsak, hogy nehezebb életkörülmények között él, és nemcsak hogy ezt választja, ez az õ sorsa - mindenképpen segítenünk kéne, hogy könnyebb legyen. De jelenlétével, puszta jelenlétével, ottani tevékenységével az ország területét belakott kultúrtájként tartja karban.

Itt elhangzott ebben a Házban az idegenforgalom kapcsán, hogy ez a jövõ egyik lehetõsége Magyarország számára. Kérem ez csak akkor lehetõség, hogyha ez a táj teljes terjedelmében - legalább olyan mértékben, mint ma - kultúrtáj marad, ha igenis ott maradnak a kisfalvakban, a kistelepülésekben az emberek, folytatják az amúgyis szerény életvitelüket, amivel pillanatnyilag azon a tájon fönntartják az emberi kéz és az emberi ottlétnek köszönhetõ kultúrát. Az, hogy kultúrtáj, és nem elvadult sivatag. Én bízom benne, hogy ez a gondolat ez mind szélesebben terjedni fog és ez egy európai gondolat, mert körülbelül ezt tartalmazza az Európai Unió vidékfejlesztési kartája, és én nagyon remélem, hogy valami történni fog annak az érdekében, hogy ezeknek a kistelepüléseknek - elismerem, hogy drága, elismerem, hogy az átlaghoz képest ráfizetéses - de összhozamában még gazdaságilag is, népgazdasági szinten, nemzetgazdasági szinten megtérülõ beruházása ez fennmaradjon, mert ez az ország jövõje szempontjából egy eminens kérdés és számunkra kisgazdák számára pedig pártprogram is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage