DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! SZDSZ- es képviselõtársamnak azon jó példaként említett hozzászólásához kell észrevételt fûznöm, amely az iskolatársulások jó példájaként említette, hogy egyik településen óvoda, másik településen felsõ tagozat, harmadik településen alsó tagozat. Én a magam részérõl ezt egy szakmai szörnyûségnek tartom. Nem tudok jobb kifejezést használni, és a szakmaiság teljes hiányának, mert nyilvánvaló, hogy szükség van arra, hogy bizonyos nagyság alatt ne legyenek iskolák. Nyilván tudjuk mindannyian, hogy 2-3 gyerekre vagy 5-6 gyerekre nem lehet egy teljes iskolát fenntartani, de azért az mégiscsak roppant szerencsétlen dolog lenne, hogyha ilyen módon próbálnánk elhelyezni a tanulókat, egyik vagy másik vagy harmadik.. Mi lesz akkor hogyha 7-8 település társul, akkor, hogy fog ez megtörténni? Tehát ezt mindenképpen szakmai hibának tartom, és nagyon fontos lenne az, hogy ezek a társulások szakmai érvek alapján jöjjenek létre. A másik dolog, az óraszámemelésekkel kapcsolatosan szeretném leszögezni, hogy a KDNP elutasítja az óraszámemelést, de azért ehhez néhány megjegyzést hadd tegyek hozzá. Az 1996-os óraszámemelés gyakorlatilag végrehajthatatlan, mert mire a törvény hatályba lép, akkorra már az iskolák nem tudnak erre felkészülni. A '97. február 1. azért nem fogadható el, mert azt hiszem, hogy van egy olyan hallgatólagos megegyezés, amely szerint iskolaévben nem kezdeményezünk változtatásokat. Tehát, ha mindenképpen szükséges, még egyszer hangsúlyozom, hogyha elutasítjuk az óraszámemelést, de akkor a legkorábbi idõpont 1997. szeptember 1-je lehet. Köszönöm szépen.