HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr, a szót. Nagyon röviden két dologra kell itt reflektálnom. Az egyik az, hogy ez a mai vita is megerõsít engem abban, hogy az a finanszírozási modell, amit ez a törvény körvonalaz, egy helyes úton jár. Szöllõsi Istvánné képviselõtársamnak hívnám fel a figyelmét, hogy az SZDSZ nem azért nem fogadta el az álláshely szerinti finanszírozást, mert idõben rosszkor volt, hanem mert elvileg nem értett egyet vele. Azt gondolom, hogy itt ez a mai vita azt bizonyítja, hogy az a finanszírozási modell, ami egyrészt a gyereklétszámon alapuló fejkvótás finanszírozást jelenti, másrészt kiegészítõ mechanizmusokkal és nagyon is komolyan majd a költségvetésben végig kell vitatnunk, hogy mi mennyi itt, mert ez egy fontos kérdés szerintem, és ide erre most nincs módunk ezt a vitát itt lefolytatni, de kiegészítõ mechanizmusokkal, szintén normatívan oldja meg mondjuk a kistelepülések gondját, mondjuk a nagyváros vagy úgynevezett iskolavárosok problémáját, amik lehetnek kisvárosok, de sok iskolát tartanak fenn, ez szerintem jó irány, ez a vita engem abban erõsít meg, mindkét fél hozzászólása, hogy ez az irány megfelelõ.
A másik megjegyzésem, hogy szerencsére nem nekünk, így Kovács Kálmánnak sem feladata azt a szakmai vagy szakmai abszurditás-e az (sic!), hogy két település megoszt feladatokat. Ezt a kérdést ma - és reményeink szerint mindig is -, ott, az adott önkormányzatok fogják eldönteni. Nem politikusok, nem oktatáspolitikusok vagy más politikusuk feladata eldönteni, hogy mi a szakmai abszurdum. Szerencsére - és itt nagyon is egyetértek Szöllõsi Istvánnéval - vannak itt törvényi korlátok. Az aránytalan teher - az egy fontos korlát, és ezt a korlátot bírói úton ki is lehet kényszeríteni, ha valaki ezt átlépi. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy vannak szakmai paraméterek, ilyen például egy idegennyelv-tanár, egy számítástechnika-tanár, ami nem biztos, hogy 40 gyerekhez odahozható egy négyosztályos általános iskolába, pedig a NAT szerint lassan oda kell hozni, és lehetséges, hogy arra lehet társulásokat kötni, hogy a tanár utazzon, nem biztos, hogy a gyereknek kell mozognia. Az is lehet egy társulás tárgya, hogy egy Skodával a tanár három iskolában lát el mondjuk informatikai oktatást. Én azt gondolom, hogy itt tehát igenis nagyon nagy lehetõségek vannak, és ezt nem lehet lesöpörni valamiféle ideológiai vagy álságos nemzeti érdekre hivatkozva. Köszönöm szépen.