HORN GÁBOR (SZDSZ): Két dolgot szeretnék nagyon röviden, mert ugye, itt megint belekezdünk egy szakmai vitába, ami nyilván nem a parlament, hanem oktatáspolitikusok ügye. Számunkra a kétszintû érettségi meg két szempontból nagyon nagy jelentõségû, és az egyik részével a Medgyasszay László által elmondottaknak, én sajátos módon egyetértek. Én is azt gondolom, hogy nagyon nehéz a kétszintû érettségi problémáját megítélni anélkül, hogy ne látnánk azt a követelményrendszert, ami ennek az utolsó két évnek a tartalma. Ez nagyon sok jogos félreértést vet fel, nagyon sok jogos kritikát. Ugyanakkor azt ne tessenek elfelejteni, hogy a közoktatási törvénytervezet módosítása az érettségi ügyét egy szakmai testület, az Országos Közmûvelési Tanács kezébe teszi le, a legfõbb szakmai testület kezébe, ennek megfelelõen van mód szerencsére ezt a hiányt a továbbiakban kézbentartani.
A kétszintû érettséginek számunkra kettõs értéke van. Az egyik érték, és ezt azt gondolom Medgyasszay Lászlóéknak is meg kell fontolniuk, az az, hogyha tényleg azt akarjuk, hogy tömegméretûvé váljon Magyarországon az érettségizõk köre, és ebben egyetértés van tudomásom szerint minden oktatáspolitikus között, akkor ez azt jelenti rövid távon már, hogy az érintett diákok 80-85%-a érettségit fog tenni. Ha ez így van, akkor tudomásul kell venni, hogy újra kell gondolnunk ezeknek az érettségiknek a követelményeit. Tehát, nem igaz az az állítás, hogy az érettségi a továbbiakban az értelmiségi kérdésnek a vége lesz, hiszen egy tömegméretû érettségire egyszerûen nem alkalmas. Én azt gondolom, hogy azt nem kellene azt az illúziót kergetnünk, hogy 80-85%-ban Magyarországon értelmiségiek lesznek a továbbiakban. Ez az egyik fele.
A dolognak a másik fele, ami legalább ilyen fontos, azt az abszurd helyzetet, hogy ma Magyarországon május 13-án elkezd egy diák, egy 18 éves diák vizsgázni és július elejéig egyfolytában egy stresszben, iszonytató terhek mellett kell hogy éljen, valamilyen módon meg kell oldani. A kétszintû érettségi már intézményes formájában létezik, nem is 15 éve, '74-ben érettségiztem, már akkor is létezett, például, matematikából a közös érettségi felvételi címszóval akkor, azt gondolom, hogy erre ad egy pici választ, hogy hogy válhat könnyebbé az érettségizõk lehetõsége, hogyan lehet kicsit könnyebb az az iszonytató tehertétel, ami ma egy 18 éves diákra nehezedik. Azt gondolom, hogy pedagógiailag, szakmailag ennek a végiggondolása mindenképpen indokolt.
A további kérdések, amelyek ugye úgy szólnak, például 18 óra lesz a kötelezõ órája azoknak, akik nem emeltszintû érettségire várnak, ez egyszerûen nem igaz. Ilyen nincsen, ebben senki nem gondolkodik. Pontosan ugyanannyi kötelezõ órája van a nem emeltszintû tantárgyat tanuló diáknak, mint a másiknak. Tehát ezek itt, azt gondolom, hogy már inkább a kreációk világába tartozó észrevételek. Köszönöm.