POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Azok a pedagógusok, akik a hét végén összegyûltek és azok, akik a törvényben az érettségire vonatkozó kérdéseket aggályosnak tartják, azok nemcsak magát a törvényt tekintik valóban, nem azt a néhány paragrafust, amirõl itt szó van, hanem a törvényt megelõzõ néhány hónap tapasztalatából indulnak ki. S ez a néhány hónap többek között arról szólt, hogy a mûvelõdési tárca kidolgozott egy igen radikális reformot az érettségire vonatkozóan, amelyik például tartalmazta azt, amit SZDSZ-es képviselõtársunk a kreáció világába utalt, abból az kiolvasható és ez az anyag az MKM által megrendelt, azt hiszem általa is jegyzett anyag volt. Kétségtelenül vitaanyag. De egy biztos, hogy azokon a pontokon sem, amiket most a törvénytervezet tartalmaz, nincs egy egyértelmû megállapodás ennek a hatásait illetõen. Tudjuk azt, hogy sok ok miatt hozzá kell nyúlni valamilyen mértékig az érettségihez. És én például bizonyos vagyok abban, hogy egy radikális reformot, egy a két hónappal ezelõtti minisztériumi állásponttal megegyezõ radikális kétszintû, pontozásos, 18 órás stb. reformot megcsinálni nem szabad, mert az valóban azokkal a veszélyekkel fenyeget, amit Medgyasszay képviselõtársunk elmondott. De ma nincs itt semmilyen garancia a kezünkben, képviselõk kezében arra vonatkozóan, hogy az történik, amit remélünk. Sõt, néhány pont a törvénytervezetben valóban aggályos. Hasonlatos ez a nemzeti alaptanterv és az iskolaszerkezet kérdésével, hiszen ebben a törvénytervezetben valóban nincs egy olyan paragrafus, amely kimondja, hogy 6+4+2-es az iskolaszerkezet, viszont megengedi, sõt, végrehajtja a nemzeti alaptantervet, amelyik ez hozza létre.
MSZP-s képviselõtársaim mondják, hogy nincs benne, nincs benne. Nem kell hogy benne legyen ahhoz, hogy létrejöjjön, hogy maga a nemzeti alaptanterv puszta létébõl adódóan, mûködésébõl adódóan szétfeszítse a ma lévõ iskolaszerkezetet, s megszülje azt a 6+4+2-es szerkezetet, amirõl Medgyasszay képviselõtársunk beszélt. Ezt gondolják végig. Köszönöm a figyelmüket.