ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni. A társadalmi szervezetek várják, nagyon várják, és joggal várják, hogy az Országgyûlésnek ez a határozati javaslata minél elõbb érvényt szerezzen és határozattá váljék. Én éppen ezért vissza szeretnék térni az elõttünk lévõ országgyûlési határozati javaslathoz. Azok, amiket az elõzõ képviselõtársaim: Pál Béla és Bauer képviselõtársaim elmondtak, bizonyos mértékben keresik a jövõnek az útját. Nem zárkózunk el, a Független Kisgazdapárt sem, képviselõcsoportja, hogy ennél az elosztásnál sokkal jobb megoldást találjunk. Miután nekünk viszont az volt a dolgunk, országgyûlési képviselõknek, akiket pártunk delegált ebbe a társadalmi szervezetek költségelosztó bizottságába, hogy elvégezzük a munkánkat, amit a parlament ránk rótt, azt a 390 millió forintot, amit költségvetésileg biztosított a társadalmi szervezeteknek, elossza.
Milyen elvek alapján történt ez, arról szeretnék röviden elõször szólni. Hangsúlyoztuk azt, hogy a társadalmi szervezeteknek szervezeti és mûködési támogatásukra, költségeik biztosítására kívánja nyújtani. Ezt alkotmányosan is és a költségvetési törvény is kötelezõvé teszi számunkra.
Ez elv alapján indultunk ki abból, hogy ténylegesen csak azokat a pályázatokat támogassuk, amelyek országos mûködésûek, területeket fednek le, az elbírálásnál elõnyben részesülnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek nem helyiek, regionálisak, esetleg az egész országra kiterjedõen.
Éppen ezért a Független Kisgazdapárt képviselõi javaslata alapján történt a limit emelése, amely biztosítja, hogy elõnyben részesülnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek taglétszáma legalább az 500 fõt eléri, öt megyében, vagy pedig 14 fõvárosi kerületben mûködnek, tevékenységüket kizárólagosan országos jelentõségû, közérdekû társadalmi célok érdekében szervezik és végzik.
(21.40)
Ilyen szempontok, amelyek meghatározóak a nemzeti értékek megõrzése, az egészség, a természeti környezet védelme, a gyermek, az ifjúsági, a fiatalok részvétele, ennek biztosítása a civil társadalmi életben, és ezt nagyon fontosnak tartjuk, a kulturális mûvelõdés és a társadalmi szervezeteknek a támogatása, természetesen azok, amelyek a pályázati kiírásnak megfelelnek. A közérdekû társadalmi szervezetek és nem utolsósorban a határon túli magyarok kulturális identitását elõsegítõ és megõrzõ szervezetek. A pályázati kiírásban pontosan rögzítették azt, hogy mely szervezetek nem részesülhetnek ebbõl a pályázatból.
A munkaadói, a munkavállalói, a foglalkozási érdekvédelmi szervezetek, a köztestületek, a szakmai kamarák, azok a társadalmi szervezetek, amelyek más költségvetési forrásokból kapnak támogatást. A költségvetésben nevesített társadalmi szervezetek, a kisebbségi szervezetek, a karitatív szervezetek, az alapítványok, a helyi és a megyei, illetve azok a hobbiszervezetek, amelyek ebbe a keretbe nem férhetnek bele. A bizottság a munkáját 6 hónappal ezelõtt azzal kezdte, hogy az elõzõ évek tanulságait figyelembe véve megpróbált olyan normatív megoldásokat keresni, amely mind a hat párt képviselõi és természetesen vele együtt a szakértõk elképzeléseit, szakmai állásfoglalásait figyelembe veszi.
Minden képviselõnek volt lehetõsége arra, hogy két bizottságban vegyen részt, és a bizottsági munkákba a saját pártjai szakértõit is bevonja. A Független Kisgazdapárt két képviselõje ezzel élt, négy bizottságban vett részt, és minden bizottságban saját szakértõit is segítségül hívta.
Nem volt könnyû ezt az összeget elosztani. Én arról nem kívánok szólni, most részben képviselõtársaim már érintették, hogy mennyivel nagyobb volt a pályázatok száma, mint az elmúlt években. Mennyi volt az a pályázatok száma, amelyet az elbírálás során a rostán kiestek, elsõsorban azért, mert a pályázati írásoknak nem feleltek meg. Én úgy gondolom, hogy azok a szempontok, amelyeket magunk állítottunk normatív szempontnak, itt is rugalmasak voltunk, nem mindig azt néztük, hogy például meglegyen az ötszáz fõ, hanem annak a társadalmi szervezetnek mûködését, hasznosságát, a társadalomra nézve történõ értékeit vettük elsõsorban figyelembe.
Amikor hosszú vita után viszonylag konszenzussal, mind az öt bizottságban a pénzek elosztása megtörtént, akkor lehetõség volt a parlamenti frakcióknak, hogy ezt megvitassák. Ez új dolog volt az elmúlt évekhez viszonyítva, itt több mint kéthetes késésbe kerültünk emiatt, azonban fontosnak tartottuk azt, hogy a parlamenti frakciók a bizottság által javasolt elosztási arányokat vitassák meg, és még a bizottságban tegyék meg a módosító javaslataikat. Több frakció ezzel a lehetõséggel élt, majdnem minden frakció. Az MSZP-frakciónak az ilyen irányú igényeit többségében mondhatom, 90%-ban figyelembe vettük. A már fölvetett ifjúsági szervezetek esetében itt azonban nem tudtunk megegyezésre jutni. Nagyon sajnáljuk, mi úgy szerettük volna, hogy a hét parlamenti frakció konszenzusa alapján történjen itt az elõterjesztés, és az elõterjesztés mellett a törvényjavaslat, a határozati javaslat megszavazása. Mi bíztunk abban, hogy mivel a költségvetési bizottság is mint szakmai bizottság tárgyalta ezt, és a költségvetési bizottság elfogadta, mégpedig módosítás nélkül fogadta el, mi abban reménykedünk, hogy a parlament is így fogja elfogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.