KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyetértek azzal, hogy Torgyán József képviselõtársam egy fontos kérdést vetett fel a parlamentben. Tekintettel arra, hogy további két kérdés foglalkozik ma ezzel a témakörrel, azt a megoldást választom, hogy - amennyire idõm engedi - válaszolok a kérdésre, de egyébként szeretnék arról beszélni, hogy milyen felelõsségünk van nekünk ebben a kérdésben, milyen jelenleg a szabályozás - amellyel már most leszögezem, nem értek egyet, vagy kevésnek tartom -, és milyen javaslatokat szándékozom tenni annak érdekében, hogy valóban egy szigorúbb szabályozás érvényesüljön.
Elöljáróban aztán le kell persze szögeznem, hogy ezek a harci kutyák valóban veszélyesek, valóban fenevadak, azért mert az ember ilyenné tette õket, és minden egyes ügy mögött, ami eddig ismertté vált, mindig az ember húzódik meg. Ugye a legutóbbi tragédia a hároméves kislány megtámadása, illetve marcangolása is arra figyelmeztet, hogy azért az ember felelõtlensége nem kerülhetõ meg akkor, amikor ezekrõl a kérdésekrõl tárgyalunk. Az, hogy valaki otthon tart egy vérebet, és utána kiengedi, hogy hadd játsszon a hároméves gyermekével, majd magára hagyja a gyermeket, ez felelõtlenség. Nincs olyan szabályozás a világon, amivel ezt a fajta felelõtlenséget kezelni lennénk képesek. Mint ahogy az is ebbe a kategóriába tartozik, vagy talán még súlyosabb, hogy azért tartják ezeket a kutyákat, hogy másokban félelmet ébresszenek, azért tartják ezeket a kutyákat, valaki azért tartja, hogy a maga erejét, nagyságát, erõsségét - ami egyébként természetesen mindig gyengeségbõl fakad -, palástolja. Ezért tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy ezek fenevadak, és micsoda "állati", - ugye most itt idézõjelbe téve - az, amit ezek a kutyák képesek elvégezni, ne felejtsük el, hogy minden egyes alkalommal az ember áll mögötte, az ember az, amelyik felel ezekért az állatokért. (Taps.)