SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr! Ki kell jelentenem, hogy Nagy Imre miniszterelnök úr nem alkudott, és itt sokszor elhangzott - per Nagy Imre. Kérem, Nagy Imre Magyarország miniszterelnöke volt. Nagy Imre miniszterelnök úr, a miniszterelnökségrõl sosem mondott le, az életét vették el, a miniszterelnökségét soha. Én sokat olvastam tõle, és utánajártam, itt leírtam magamnak, hogy az utolsó szó jogán mit mondott el. Ezt is a maga történelmi helyzetébe kell tenni. Idõsebb kollégáim biztos értik majd, hogy én mit mondok.
(20.10)
"Kétszer próbáltam megmenteni a szocializmus becsületét a Duna-völgyében, 1953-ban és 1956-ban. Rákosi és az oroszok megakadályoztak ebben. Ha most az életemre van szükség, azt bizonyítani, hogy a kommunisták nem mind a nép ellenségei, nagyon szívesen odaadom. Ezek után úgy sem ér már semmit. Tudom, hogy lesz még egyszer egy Nagy Imre-per, melyben rehabilitálnak. És háromszor annyian jönnek el majd a temetésemre, mint Rajkéra. Csak attól félek, hogy azok mondják el a gyászbeszédet, akik elárultak." (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Így van! Így van!) Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)