BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én nem hiszem, hogy bárki, az utánam következõ frakciótársaim közül, ellentmondott volna mindannak, amit én elmondtam. Ezzel szemben Pusztai Erzsébet képviselõ asszony, saját felszólalásának körülbelül a második percében egyszer azt mondta, hogy az ellenzék nem ellenzi ennek a törvényjavaslatnak a tartalmát, hiszen senki nem mondott ilyesmit, hogy Nagy Imre személyét ellenezné. Utóbb pedig azt mondta, hogy az elõzetes egyeztetéseken természetesen, azért borult ki, már bocsánatot kérek, azért borult fel az asztal, mert nem értettek egyet a törvényjavaslat tartalmával. Én úgy gondolom, hogy ez a jegyzõkönyvbõl kikövetkeztethetõ módon is így hangzott el, én tehát arra kérem önmagunkat, a Ház mindkét oldalán itt ülõ képviselõtársakat, hogy nem az a lényeg, hogy ki milyen papírba néz, hanem, hogy ki mennyit ért meg abból, ami ebben a Házban elhangzik. Mi úgy gondolom, elég sok mindent megértettünk. Egy dolgot nagyon nehezen értünk meg. Ez az egy dolog pedig az, hogy bennünket olyasmivel próbálnak vádolni a magyar történelem egyik kiemelkedõ személyiségérõl szóló törvényjavaslat kapcsán, amely önmagában már lealacsonyító még akkor is, hogyha ebben a parlamentben hangzik el, és mint tudjuk, ebben a parlamentben mindent el lehet mondani, a képviselõi mentelem örve alatt. Nem fogok visszautasítani egyetlen ilyen elhangzott véleményt. Úgy gondolom, hogy önmagát minõsíti az alaptalan, megalapozatlan vádaskodás. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)