HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy magam, mindenképpen utoljára szólok hozzá ebben a vitában. Tisztelt Pusztai Erzsébet képviselõtársam! Én nem tartom szomorúnak vagy elkeserítõnek, hogyha Szocialista Párton belül különbözõ vélemények fogalmazódnak meg. Lehet, hogy ön ezt nem hiszi el, én itt rögtönöztem a felszólalásomat, és senkivel sem egyeztettem, mert a Szocialista Pártban legalábbis a múlt, valljuk be igen keserû tapasztalatain okulva, ez így természetes. Ez a párt leginkább akkor egységes, amikor kívülrõl támadják. Belülrõl nagyon sok vita van köztünk.
Én azt hiszem, hogy a törvényeket nem elõterjesztõik alapján tartja nyilván az utókor, hanem annak alapján, hogy milyen többséggel támogatták, milyen többséggel fogadták el. Ezért azt hiszem, én megengedem, és ennyiben valóban igyekszem toleráns lenni, talán alaptalanul is, megengedem, lehet, hogy az elõkészítésbe folytak bele hibák, és akkor mások nevében vagy legalábbis magam nevében megkövetem azt, aki ezeken fönnakad.
Ezzel együtt azt hiszem, tisztelt képviselõtársaim, amit önök tényként elõrevetítettek, az nem sorsszerû. Nem sorsszerû, hogy ezt 53 százalékos többséggel kell megszavazni. Azt hiszem, hogyha ezt a Ház egyhangúlag fogja megszavazni, akkor az utókor számára ez nem szocialisták által elõterjesztett törvény lesz, hanem az 1994-98-as Magyar Országgyûlés egésze által megszavazott törvény. És ilyen értelemben a nemzeti megbékélést fogja szolgálni.
És amennyiben ennek eléréséhez szükség van azt kimondani, hogy az elõterjesztésben hibák csúsztak bele, akkor ezt inkább mondjuk ki, mintsem hogy emiatt, valóban csak egy párthoz kötõdjön ez a törvény. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)