DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Ezen a késõi órán a felsõoktatás egyetlen elemével szeretnék foglalkozni, ez pedig a magyar akkreditációs bizottság, tehát a 80. §., és ehhez szeretnék néhány észrevételt tenni és néhány kérdést megfogalmazni részben az elõterjesztõnek, részben annak, aki a kérdést felveszi és készít belõle módosító indítványt. Felmerül a kérdés, miben érdekelt az akkreditáció. Az akkreditáció és természetesen az érintett intézmények érdekeltek abban, hogy elõször, a felhasználók minõségi garanciát kapjanak a szolgáltatást illetõen. Másodszor, érdekeltsége van az intézmények minõségi fejlõdésének elõsegítésében. Végül, harmadszor, érdekelt az akkreditáció, az érintett intézmények segítésében. Ezt a hármas érdekeltséget szeretném felerõsíteni néhány gondolattal. Méghozzá két, egymással összefüggõ gondolattal.
Az elsõ: az elõzetesen nyilvánosan kialakított követelményrendszer akkor lesz hatékony, ha mûködésbe tudja hozni az intézmények belsõ minõségbiztosító mechanizmusait. Továbbá, talán banálisnak hat, ha mozgósítani tud egy megfelelni akarást az intézmények részérõl. Alig lehet felbecsülni a minõség iránti igény kialakításának fontosságát, a megfelelõ attitûdöt, a minõségvágyat. A másik gondolat: az intézményi mûhelyek, professzorok és az akkreditációs teamek jó együttmûködése teremthet igazán jó esélyt a megfeleléshez. Ezek után néhány kérdést szeretnék megfogalmazni. Kérdéseimmel néhány tisztázó módosító javaslathoz szeretnék ösztönzést adni, egyúttal felhívni az elõterjesztõ figyelmét.
Az elsõ kérdés: nem tisztázott részleteiben az a kérdés, lehet hogy tévedek - nagyon remélem -, hogy mi van a megszûnt intézmények diákjaival, hallgatóival. Mi lesz a bezárt intézmények hallgatóival? A másik kérdés: vannak-e fellebbezési, jogorvoslati mechanizmusok az akkreditációs bizottság mûködését illetõen? Harmadik: van-e összeférhetetlenségre vonatkozó szabályzat? Pótolható még, ha az elõterjesztés szükségesnek tartja. A következõ: a minõsítési kritériumok, a szakmai nyilvánosság elõtt, illetve annak bevonásával készülnek-e? Ezt feltételezem, jó lenne a nyilvánosságot azonban szélesíteni. Következõ kérdés: a törvényben szereplõ névváltoztatás, - tehát Magyar Akkreditációs Bizottság -, jelent-e új helyzetet a megbízás, illetve a meghosszabbítás szempontjából. Körülbelül 50%-a a bizottságnak kezdettõl fogva részt vett a munkában. Tehát, az ideiglenes akkreditációs bizottság, az Országos Akkreditációs Bizottság munkájában. Így meghosszabbítás után, ha az IOÁB és az OÁB-ban végzett tevékenységet nem vesszük figyelembe, nemkívánatos bebetonozás következhetne be. A rotáció, a felfrissítés különösen fontos a mag mûködésében, fõként azért, hogy ne iktassa ki az érdekeltek és ellenérdekeltek küzdelmét. Az óhatatlanul felerõsödõ szubjektív elemet a döntésekben. Ezek voltak a megjegyzéseim és a kérdéseim, köszönöm a szót. (Gyér taps a kormánypártok soraiban.)