DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Fidesz országgyûlési képviselõcsoportja alapjában támogatja, mint azt az eddigi hozzászólások is igazolták, az elõkészített határozati javaslatot. Ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az új alkotmánynak idõtállónak, mûködõképesnek, az átmeneti idõszak ellentmondásaira - az alkotmányos jogállamiság keretei között - rugalmas megoldásokat támogatónak kell lenni. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy szerintünk nincs szükség az 1989-ben és '90-ben kialakult demokratikus intézményrendszerek alapjainak megváltoztatására, de szükség van a demokratikus jogállamiság fejlõdését akadályozó alapelvek módosítására, ahol szükséges, új elvek megformálására.
Hozzászólásomban egy olyan témával kapcsolatban kívánok szólni, amellyel eddig aránylag, az eddigi vitában az Országgyûlés keveset foglalkozott. Ez az ország biztonsága és az ország védelmével összefüggõ alapelvek. A hozzászólásom három részbõl áll, amelynél szeretném az elsõ részben egy rövidke kitekintéssel a nyugat-európai alkotmányok hasonló témáját elemezni, majd rámutatni a koncepcióban található ellentmondásokra, különös tekintettel arra, hogy 1989 és 1996 között a Magyar Köztársaságnak a délszláv válságot kellett kezelnie, amelyben számos olyan gond és probléma jelentkezett, amely alkotmányos és alaptörvénnyel összefüggõ. S végül szeretném elmondani a végén azokat a javaslatokat, amelyeket a további kimunkálás során módosító indítványokban szeretnénk megfogalmazni.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Köztársaság alkotmányozásának szabályozáselvérõl szólva úgy érezzük, hogy célszerû - különös tekintettel arra, hogy nemzetközi normákat kíván átvenni a koncepció - legalább a világnak azon részébe kitekinteni, amelyhez csatlakozni szándékozunk, így elsõsorban a nyugat-európai államok alkotmányait célszerû megvizsgálni az ország biztonsága, védelme területén megfogalmazott alapelvekkel. Hozzászólásom elsõ részében én magam is ezt teszem, és a belga, a dán, a spanyol, osztrák, portugál és a holland alkotmányok hasonló alapelveinek vizsgálata kapcsán, amelyek kimondottan a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervezetek funkcióira, irányításuk, ellenõrzésük és mûködésük mechanizmusára, valamint a különbözõ rendkívüli helyzetekre szóló alapelveket tartalmazzák.
Valamennyi említett alkotmány kiemelt helyet biztosít a fegyveres erõ, a rendvédelmi szervek fogalmának, helyének, funkciójának meghatározására. Az érintett alkotmányok mindegyike hangsúlyozza a nemzetvédelem, a védelem, a nemzetbiztonság, az állam kötelezettségeit. A nemzetvédelemnek, védelemnek biztosítania kell a demokratikus intézmények mûködését, a nemzeti függetlenséget, területi sérthetetlenséget, a polgárok szabadságát és biztonságát. Ennek érdekében - többek között - az államnak fegyveres erõt és rendvédelmi szerveket kell fenntartani és mûködtetni. Az alaptörvények rögzítik, hogy az állam függetlenségének és területi sérthetetlenségének megvédésében minden állampolgárnak, az állam területére letelepült polgárnak kötelessége a közremûködés.
A fegyveres erõ és rendvédelmi szervek állománya önkéntesekbõl és hadkötelesekbõl áll. Jogaikat, kötelezettségeiket külön törvényben kell szabályozni. A fegyveres erõk mint a haderõ fõ komponense minden kiadása központi költségvetés terhére történik. A haderõ, a katonák ellátása, mûködési feltételeik megteremtése, a haderõ részére történõ mindennemû szolgáltatás, melyet az állam igényel, csak törvényben meghatározott elõírások alapján és a lakosság, lakosok vagy községek, városok kártalanításával igényelhetõ. Háború, háborús veszély vagy valamilyen kivételes katasztrófakörülmény esetén az általános szabálytól eltérõ kivételeket is törvényben kell szabályozni.
(11.50)
Az alaptörvények rögzítik ezen nyugat-európai államokban a válság a háborús, a szükség-, valamint a katasztrófa helyzetek kihirdetésének módját. Külön törvény határozza meg a fegyveres erõk felhasználásának szabályait ezekben az esetekben. Az alaptörvények hangsúlyozzák, hogy egyetlen állampolgárt sem lehet hátrányos helyzetbe hozni morális juttatásaiban vagy állandó foglalkozásában, munkájában megkárosítani katonai vagy kötelezõ polgári szolgálatainak teljesítése miatt.
Az alaptörvények ugyancsak szabályozzák a külföldi csapatok állomásoztatására, igénybevételére vonatkozó szabályokat is. Az érintett alkotmányok kötelezõvé teszik, hogy ugyancsak külön törvény szabályozza, hogy a katonák, katonai személyek méltánytalanság esetén milyen módon foszthatók meg rendfokozatuktól és kitüntetésüktõl.
Ugyancsak külön törvény szabályozza, hogy a fegyveres erõk és rendvédelmi szervezetek tagjai nyugdíja csak súlyos bûncselekmény elkövetése esetén - bizonyított eljárást befejezve - szükségképpen csökkenthetõ.
Tisztelt Képviselõtársaim! Csak néhány olyan alapvetõ kérdést kívántam feleleveníteni ezen nyugat-európai alkotmányokból, amelyek mindenféleképpen célszerû, ha a mi alkotmánykoncepciónk vizsgálatánál elemezzük. A továbbiakban szólni kívánok azokról az ellentmondásokról, amely a tárgyalt határozati javaslatban fenti témákat illetõen megtalálhatók.
Különös tekintettel szeretnék szólni néhány olyan alapvetõ ellentmondásról, amely mint bevezetõmben említettem, a Magyar Köztársaság délszláv válság kezelése kapcsán a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervezetek és egyáltalán az ország lakosságának normális élet és mûködés feltételi biztosításánál az elmúlt években mint tapasztalat jelentkezett.
Elõször engedjék meg, hadd szóljak az ellentmondások általános részérõl. Az egyes részek fejezeteiben használt fogalmak: nép, nemzet, állampolgár, honvédelem, állampolgárok biztonsága, külsõ biztonság, belsõ biztonság, környezetbiztonság részenkénti és fejezetenkénti eltéréseket tartalmaznak, amely értelmezési zavart okoz. Ugyancsak eltérések vannak a különbözõ minõsített helyzetek értelmezésében. Ez összességében talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy az 5. fejezet, V. rész, amely a minõsített helyzeteket elemzi, összességében nincs beszélõ viszonyban az összes többi rész megadott fejezetének értelmezésével.
Hiányos a tartalmi megfogalmazás, illetve részenként eltérõ az értelmezése a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek meghatározásánál. Úgy ahogy jelenleg a IV. rész ezt tartalmazza, így gyakorlatilag nem maradhat, hiszen nem lehet elkerülni, hogy megfogalmazódjon az alkotmányban a fegyveres erõ és rendvédelmi szervek rendeltetése és alapvetõ funkciója.
A jövõbe mutató alapvetõ feladatok meghatározása mindenféleképpen az alkotmányba kívánkozik, legalábbis ilyen tételek, amelyek az összes nyugat- európai alkotmányban szerepelnek, mint az ország fegyveres védelme, a nemzetközi békevédelem és béketeremtés feladatai, a katasztrófa elhárítási feladatok, valamint a humanitárius feladatok. Természetesen ezen kívül mások is, de én a legalapvetõbbeket említettem.
A rendkívüli helyzetek vagy más néven minõsített helyzetek értelmezése, az ország fegyveres védelmének fogalmát illetõen külön is szükséges, hogy ezek összhangban legyenek és ellentmondást ne tartalmazzanak. Nagyon lényeges, hogy a rendkívüli helyzetek kihirdetésének módjai pontosak legyenek és nem félreérthetõk, mint a jelenlegi koncepció tartalmazza.
Mindezek alapján a Fidesz képviselõcsoportja szükségesnek tartja a meglévõ ellentmondások feloldását, a hiányként jelentkezõ részek kiegészítését és új megfogalmazások rögzítését. Engedjék meg, hogy részleteiben szóljak ezen értelmezésekrõl és módosításról.
A IV. rész az állam vonatkozásában. A 3. §-ában az alkotmány a fõparancsnoki jogkört összegyûjtve, teljeskörûen határozza meg. A rendelkezések tartalmazzák, hogy a köztársasági elnök legyen a Honvédelmi Tanács elnöke, s a védelmi terv jóváhagyója. Ehhez csak engedjék meg, hogy ugyanennek a 3. § b) pontjának (2) bekezdésébõl idézzek, mely azt tartalmazza, hogy: "A Honvédelmi Tanácsnak nem tagja a köztársasági elnök." Tessék belegondolni, tisztelt képviselõtársaim, hogy az ENSZ ország nemzetbiztosága és védelme szempontjából a legfontosabb kérdésrõl, az ország fegyveres védelmérõl, annak az elnöknek kell jóváhagyásával aláírni, aki ennek a Honvédelmi Tanácsnak nem tagja. Ilyet a nyugat-európai alkotmányokban sehol nem találtunk.
Következõ ilyen észrevétel - ugyancsak ebben a részben - a 6. §, amelynél azt javasoljuk, hogy ne kerüljük itt meg, nem katonai szerveket írjunk. A fejezet címe "A fegyveres erõ és rendvédelmi szervek" legyenek. Azt hiszem az elmúlt hat év, erre bizonyos értelemben alapot ad, nem beszélve a korábbiakról. Mindenféleképpen szükségesnek tartjuk a fegyveres erõ fogalmazásának meghatározását - fogalmának - az új alkotmányban, hogy ez megtörténjen, hiszen az összes nyugat-európai alkotmány ezt megfogalmazza.
Ugyancsak a 6. §-ban az alkotmányban szükségesnek tartjuk megfogalmazni a katasztrófavédelmet és a polgári védelmet. Külön is szeretném hangsúlyozni a polgári védelmet, illetve ezek szervezeti kereteit. Nem olyan régen ez a parlament elfogadta a polgárvédelmi törvényt, s ennek a törvénynek egyik pozitív elemét úgy fogalmaztuk meg itt, meg a tudományos mûhelyek - és talán egy kicsit a nemzetközi sajtó is -, hogy ez egy nyugat-európai, ez egy elõremutató, ez ténylegesen az állampolgárok modern XXI. század polgári védelmét tartalmazza. Akkor azt hiszem, hogy nincs jogunk az alkotmánykoncepcióból és az alkotmányból ezt kihagyni.
(A jegyzõi széket Tóth István foglalja el.)
A 6. §-ban úgy érezzük, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kell, hogy az állam biztosítsa a haza fegyveres és polgári védelmét, illetve ezekhez szükséges szervezeteket és eszközöket. Indokolt annak kimondása is, hogy a fegyveres és a polgári védelemben részt vevõ szervek feladataikat, feladatkörük megtartásával együttmûködve látják el. Ugyancsak szükségesnek tartjuk a 6. § a) pont (2) bekezdésében, hogy az alkotmány majd mondja ki, hogy a Magyar Honvédség alapvetõ feladata az a fegyveres védelemmel. Alapfeladatát a Magyar Honvédség haderõnemei és fegyvernemei válság- és háborúshelyzetben kell hogy megóvják. Az alapfeladatán túl a Magyar Honvédség a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint felhasználható - véleményünk szerint - a rendvédelmi szervekkel együttmûködésben arra, hogy elhárítsák az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekményeket, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekményeket és igénybevehetõk rendkívüli méretû elemi csapások, ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában, valamint az általam már említett humanitárius feladatokban.
Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy a Magyar Köztársaság - fõleg az utóbbi években vállalt kötelezettségére tekintettel -, hogy az alkotmány tartalmazza a fegyveres erõ, a Magyar Honvédség részvételét ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek felkérésére a béketeremtõ, illetve békefenntartó feladatok ellátásában. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse egyértelmûen, hogy a határõrség rendvédelmi szervezet és rendészeti feladatot lát el. Ennek következményei, hogy nem rendelkezhet sorállománnyal, természetszerûleg dönteni kell elõtte a határvadász századok és a határvédelemmel kapcsolatos anomáliákról, és mindezt az alkotmányban úgy rögzíteni, hogy a határõrségrõl szóló törvény ezeket már tartalmazni tudja.
(12.00)
A 6. § b) pont elõírásai lényegét megtartva szükségesnek tartanánk ennek a pontosítását. A fõ szabály megtartása mellett az alkotmány esetleg tegye lehetõvé, hogy meghatározott nagyságrendû katonai erõ gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek közötti együttmûködés megvalósítása során, más célból kormányengedéllyel, az Országgyûlés illetékes bizottsága egyetértésével átléphesse az országhatárt, illetve hasonló nagyságrendû, felszerelésû, célú idegen haderõ Magyarország területére léphessen. Megszorító feltételnek két dolgot tartunk: egyrészt, hogy a kinttartózkodás, illetve a hazai tartózkodás idõtartamát lehet rögzíteni, illetve rögzíteni szükséges a parlament vonatkozó bizottságának egyetértésével. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse, hogy az állampolgárok az állammal létesített szerzõdéses viszony alapján a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek hivatásos állományába léphetnek. A hivatásos állomány számára törvényben kell meghatározni - külön törvényben - magatartási és felelõsségi szabályaikat. A hivatásos állomány tagja szolgálati helyén és szolgálattal összefüggõ feladatai során meg kell fogalmazni, mit tehet és mit nem. A jelenlegi alkotmányunk úgy fogalmaz, hogy politikai tevékenységet nem végezhet. Itt egy olyan ellentmondásra szeretném tisztelt képviselõtársaim figyelmét felhívni, hogy amennyiben ez így maradna ebben a megfogalmazásban, akkor tulajdonképpen a hivatásos katonák nem vehetnek részt a választásokon, amely a legnagyobb politikai jog. Ennek mindenféleképpen szükséges, hogy megfogalmazódjon, hogy mely politikai jogok kerülnek korlátozásra, s milyen pártpolitikai tevékenység az, amelyet nem végezhetnek a fegyveres erõk, illetve rendvédelmi szervezetek tagjai.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyûlés alelnöke foglalja
el.)
A következõkben engedjék meg röviden a rendkívüli helyzet, az 5. résszel kapcsolatos észrevételeimet és javaslataimat említsem meg. Úgy érezzük - mint ahogy bevezetõmben is elmondtam - pont az elmúlt hat év tapasztalata alapján, hogy az ország biztonságát veszélyeztetõ minõsített helyzetek veszélyforrásai és jellege szerint történõ csoportosítás, amelyet most tartalmaz a koncepció, pontosításra szorul. Reálisabb - véleményem szerint - a válság-, a háborús, a szükség- és katasztrófahelyzet rögzítése. Ennek kapcsán a háborús helyzet javasolt taglalása helyett kifejezõbb és pontosabb lenne a fenyegetettségi helyzet, a korlátozott védelmi helyzet és a teljes védelmi helyzet felosztása, megfogalmazása, amely egyben lehetõvé teszi a nemzet és a nemzetgazdaság mozgósításával kapcsolatos feladatok teljesítését is.
A Honvédelmi Tanács tekintetében a jelenlegi alkotmány szabályainak átvételét mint alapvetõt indokoltnak tartjuk akkor is, hogyha a Honvédelmi Tanács kismértékben csökken. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a polgári irányítás és ellenõrzés érdekében, ami a fegyveres erõket illeti, az alkotmányban kerüljön rögzítésre az, ami a mostani alkotmányban is jelen van, ami a honvédelmi bizottságként fogalmazódik meg, azonban itt célszerû megvizsgálni, hogy nem lenne-e jobb a jövõt illetõen a parlamentnek közös nemzetbiztonsági és védelmi bizottságát az alkotmányban rögzíteni, és ennek alapfunkcióit egyben ugyancsak az alkotmányban rögzíteni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Mindezek az észrevételek figyelembe vételével a Fidesz parlamenti frakciója a módosító javaslatokat részben bizottságokon belül, részben önálló képviselõi indítványként ezekben a témákban kívánja elõterjeszteni, melyet képviselõtársaim szíves figyelmébe ajánlok, és egyben kérem az önök támogatását. Köszönöm türelmüket. (Szórványos taps.)